“Az ágazat legnagyobb gondja, hogy az árak nagyon alacsonyak” – tette hozzá. Példaként említette, hogy belföldön az egyik leginkább keresett termék, a csirkecomb ára 1998 óta lényegében változatlan, az átadási ár kilogrammonként 390-400 forint között mozog .
A külpiacon tapasztalható jelentős kínálat letöri az exportárakat is, így sok magyar vállalkozásnak már nem éri meg a kivitel. Ez magyarázza, hogy a kivitel értéke dollárban tavaly előzetes számítások szerint mintegy 8 százalékkal esett vissza. A tavalyi export várhatóan 430 millió dollár körül alakul majd, és az ágazat össz- árbevétele pedig előreláthatólag eléri a 220-230 milliárd forintot.
Földi Péter elmondta, hogy a belföldi fogyasztás mintegy 10 százalékkal emelkedett ugyan, ám ez az alacsony árak miatt nem tudta ellensúlyozni a kivitel visszaesését . Magyarországon a baromfi ágazatban a termelés összvolumene a múlt évben mintegy 230-240 ezer tonna körül alakult vágott súlyra számítva.
Földi Péter szerint nem vált be az az előrejelzés, miszerint az ország uniós tagságát követően az ágazatban is megindul a koncentrálódási folyamat. A Hajdú-Bét beszüntette a termelését és a Bábolna Rt. is eljutott a végelszámoláshoz, ugyanakkor a kisebb és közepes cégek talpon tudtak maradni, igaz, jelentős gondokkal küszködnek. Ezek közül az egyik legsúlyosabb, hogy az értékesítést nem tudják megfelelő marketingeszközökkel támogatni. A múlt évben az ágazat mintegy 100 millió forintot fordíthatott erre a célra, amiből mintegy 40 millió forint volt az állami támogatás. Földi Péter szerint azonban évi 300-500 millió forintra volna szükség.
Az idei év kilátásait elemezve a terméktanács titkára hangsúlyozta: igen sok függ attól, hogy az Európai Unió milyen feltételekkel engedi be piacára a dél-amerikai, elsősorban a brazil baromfitermékeket.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
