Belföld

Orbán és Palkovics kallódó ötleteket ásott elő, hogy összeálljon egy zöld akcióterv

Palkovics László szerdán bejelentette, hogy 2021-ben betiltják az egyszer használatos műanyagok forgalmazását, és újrahasznosítható termékekkel helyettesítik őket a piacon. Az innovációs miniszter ezzel indította el hivatalosan is a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amelyet alig három nappal korábban Orbán Viktor harangozott be évértékelő beszédében.

Azt csak remélni lehet, hogy a kormányzati lendület most nem fog kifulladni, és tényleg a megvalósul a PET-palackok, szívószálak és műanyag tányérok leváltása. Hasonló bejelentés ugyanis korábban is volt már, kétszer, de aztán mindkét alkalommal levették a napirendről az elképzelést. Pedig a le nem bomló hulladékok mennyiségét növelő műanyag tárgyak már rég eltűnhettek volna a boltokból, ha a kormányzat fő döntéshozói komolyan veszik az ügyet.

Az egyszer használatos műanyagok betiltásról szóló javaslat ugyanis lényegében két éve elkészült – hiszen a tiltás nem saját ötlet: a 2021-es határidőt az Európai Unió szabta a tagállamoknak. Az Orbán-kormány azonban eddig várt, hogy belekezdjen.

Az idei évértékelőre előállított klímavédelmi terv más pontjaival is mintha kallódó terveket halásztak volna elő, miután a kormányban kitalálták, hogy egy váratlan húzással megpróbálják átvenni a zöldügyek képviseletét az ellenzéktől. A közvélemény-kutatások ugyanis azt mutatták, a fideszes szavazók is egyre inkább foglalkoztatja a természetvédelem és az éghajlatváltozás. A félretett javaslatok előhúzásában Palkovics László lehetett a miniszterelnök segítségére, a legtöbb ugyanis az ő fiókjában kallódhatott el.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

Orbántól eddig igen távol állt, hogy környezetvédőként mutassa magát. 2010 óta többször átalakította a minisztériumi szerkezetet, a környezetvédelem pedig mindig egyre hátrébb sorolódott, széttagoltabb és súlytalanabb lett. Rendre elvéreztek a környezetvédelemmel foglalkozó hivatalnokok javaslatai is, különösen, ha gazdasági érdekcsoportok útjában álltak.

2013: 30 forintos betétdíj

Az egyszer használatos műanyagok betiltásánál is korábban megvalósulhatott volna például a műanyag palackok és fémdobozok visszaválthatóvá tétele, amit múlt vasárnap szintén beígért a miniszterelnök.

2013-ban az akkor még létező környezetügyért felelős államtitkári posztot betöltő Illés Zoltán állt elő a tervvel. Illés nem kevés konfliktust vállalt be azért, hogy átverje az ellenérdekelt gazdasági szereplőkön a betétdíj bevezetését. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Nonprofit Közhasznú Kft. által az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felkérésére készített hatástanulmány szerint a terv az volt, hogy általánosan 30 forintos betétdíjat vetnek ki minden egyszer használatos italcsomagolásra, legyen az műanyag palack, alumínium doboz vagy üveg. A forgalomba hozott termékek vonalkódját egy országos informatikai hálózat tartotta volna nyilván, kiszűrve a csalás lehetőségét, a betétdíjat pedig a leolvasóval felszerelt visszaváltó-automatáknál kaphatták volna meg a vásárlók.

Illés hét éve úgy számolt, hogy a betétdíj bevezetéséből 25 milliárd forint plusz bevételre számíthat a kormány. A bevezetés terve azonban, annak ellenére, hogy a törvényjavaslat kidolgozásáig eljutottak vele, először megcsúszott a 2014-es választás miatt, aztán végleg a süllyesztőbe került. Az államtitkár akkori állítása szerint a terv súlyos érdeksérelmet okozott az ágazati szereplőknek, mert a vonalkódrendszer segítségével az állam az addiginál sokkal pontosabb információt kapott volna a forgalomba hozott termékek mennyiségéről is.

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezeti ügyekért felelős államtitkára az államtitkárság elektromos meghajtású szolgálati autójának sajtóbemutatóján az állatkertben, 2013 februárjában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Fatestvérek és az ombusdman

Azt szeretnénk, ha minden megszülető kisgyermeknek lenne egy fatestvére, amellyel együtt cseperedhetne föl, és amely egyben a természet egy darabkájával folyamatos, személyes kapcsolatot jelenthet a számára.

Ezt sem Orbán Viktor mondta ki először, noha felturbózva (minden újszülött után ültessenek tíz fát) ez a javaslat is szerepelt évértékelő beszédében. Az ötlet eredetileg Szabó Marcell korábbi zöldombudmsantól származik, aki 2016-ban országgyűlési határozati javaslatot nyújtott be a Fatestvér néven meghirdetett faültetési és -védelmi programról, amiből aztán nem lett semmi.

A javaslat lényege ugyanaz volt, mint amit most a miniszterelnök felvázolt, csak kisebb volumenben. A program 2015-ben kezdődött azzal a céllal, hogy minden magyar gyerek születésekor ültessenek egy fát; a kezdeményezéshez elsőként csatlakozó XII. kerületben ünnepélyesen elültettek egy magas kőrist, Szabó Marcell pedig arról beszélt, a faültetés három gondolatot fejez ki:

  • azt, hogy minden magyar kisgyereknek a szülőföldjében vannak a gyökerei,
  • hogy gyermeknek Magyarországon egyenlő esélyekkel kellene indulnia,
  • továbbá, hogy az ember és a természet egysége nélkül nincs jövő.

A program eleinte önkéntes alapon működött, de később az zöldombudsman úgy számolt, hogy az önkormányzatok évente 200-300 millió forintos támogatást kaphatnának hozzá. A javaslat azt is tartalmazta, hogy így mérsékelhetik az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait, és csökkenthetik a lakosság egyénekre lebontható ökológiai lábnyomát. A zöldpolitikába kezdő Orbán-kormánynak tulajdonképpen így csak le kell porolnia az évekkel ezelőtti előterjesztést.

Szávay Ágnes visszavonult teniszező, Szabó Marcell, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes, Szécsi Zoltán olimpiai bajnok vízilabdázó és Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP), a XII. kerület polgármestere egy facsemetét ültet el a Fatestvér elnevezésű program elindításán a Normafánál 2015. áprilisában. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Tíz év után feltűntek az illegális szeméthegyek

Az illegális szemétlerakók megszüntetése esetében az az igazán megdöbbentő, hogy csak tíz évvel hatalomra jutása után jutott a miniszterelnök eszébe, különösen, mert az illegális szemétlerakás rendészeti kérdés is. Szakértők szerint az elmúlt évtizedben 20-25 ezer kisebb-nagyobb illegális lerakóhely volt az országban, de az igazán komoly környezetszennyezést okozó száma is elérhette a 300-400-at. Az utóbbiaknál milliárdos költséggel járna a kárfelmérés és -mentesítés. Ehhez képest az Innovációs és Technológiai Minisztérium tavaly hirdetett meg egy illegális hulladéklerakók elleni programot, amelyre összesen 240 millió forint támogatást adtak. A pályázaton 94 település nyert.

Palkovics miniszter az intézkedés nyomatékosítása érdekében a héten bejelentette azt is, hogy az illegális lerakók elleni harchoz júniusban létre hozzák a Hulladékgazdálkodási Hatóság nevű intézményt. Két ciklussal ezelőtt az Orbán-kormány már jelentős összegeket áldozott a már említett Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség felállítására. Ez annak idején szintén célul tűzte az illegális szeméthegyek eltüntetését, de a tényleges működés megkezdését végül maga a kormány gáncsolta el.

Áder már korábban rátalált a folyóvédelemre

Természetvédő körökben ismert, hogy a folyók védelme a külföldről érkező szennyezésekkel szemben sem egy találmány, ami a miniszterelnök agytrösztjétől származna. A vízügyesek az elmúlt évtizedben is rendszeresen gyűjtötték az árvizek által a folyóba mosott szemet, de ezt célozta több, évek óta működő civil kezdeményezés is. A Tisza felső szakaszán minden évben indul egy PET-hajós túra, ahol az önkéntes résztvevők szedik össze a folyó medrében a műanyaguszadékot. Orbán előtt a saját környezetvédő agendát építő Áder János is rátalált a témára. A köztársasági elnök tavaly 1,3 milliárdos beruházást vitt Vásárosnaményba, a Felső-Tisza vidéki hulladékmentesítési projekt keretében.

A kormányfő két további ígéretének – elektromos buszok beszerzése, naperőművek telepítése – is megvan a maga üzleti előtörténete. Az elektromos buszok hatása valójában ezrelékekben mérhető a légszennyezettség javításában ott, ahol modern, Euro6-os motorokkal felszerelt buszokat állítottak be a tömegközlekedésbe. A buszbeszerezés persze mindig is komoly lobbitevékenységet generált kormányzati körökben, és ezen a területen is Palkovics befolyása erősödött: tavaly ő lett a Nemzeti Autóbusz Beszerzési Bizottság vezetője az addig elnökösködő Varga Mihály pénzügyminiszter helyett, és éppen azzal a megbízással érkezett, hogy a magyar buszgyártást ösztönözve 2022-re elektromos vagy más alternatív hajtású buszokkal töltse fel a városi tömegközlekedést.

Áder János Mécs Imre, a cég társalapítója társaságában érkezik a Solar Markt Kft. naperőművének átadási ünnepségére a Vas megyei Csepregen 2018. május 23-án. Fotó: Krizsán Csaba / MTI

A naperőműves beruházásokkal kapcsolatban pedig már hosszú ideje közismert, hogy az ágazatra az Orbánhoz közeli gazdasági körök tették rá a kezüket. Miközben a szélerőmű-építés mostohagyerek lett, a miniszterelnök már a 2018-as beiktatási beszédében kifejtette, mik a tervei: új napelemparkokkal és Paks 2-vel emeli Magyarországot „a tiszta és fenntartható energiatermelés élvonalába”. Ezután Adnan Polat, a miniszterelnök barátja bele is vetette magát a napelembizniszbe. A török üzletember már 2017-ben kapacitásfejlesztési tervekkel állt elő, 2018-ban pedig a magyar kormánnyal ment pénzügyi támogatásért Kínába, hogy megvalósíthassa a beruházást. Lesz hova bővíteni, mert Palkovics tavaly bejelentette, hogy Magyarország tíz év alatt megtízszerezi és 7000 megawattra emeli a naperőmű-kapacitását.

Kiemelt képünkön: Áder János, Orbán Viktor és Palkovics László az új kormány tagjainak kinevezési ünnepségén a Sándor-palotában 2018 májusában. Fotó: Kovács Tamás / MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik