Korszerűsítő konzorciumok
A programban résztvevő konzorciumok egyikét a Miskolci Egyetem vezeti, tagjai a Budapesti Corvinus Egyetem, a Berzsenyi Dániel Főiskola, az Eszterházy Károly Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Veszprémi Egyetem. A másik konzorciumot a Pécsi Tudományegyetem vezetésével a Szegedi Tudományegyetem Debreceni Egyetem alkotja.
A felsőoktatás irányítói szerint a hazai felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban jelentős, közel tíz éves elmaradásban van a korszerű információs és kommunikációs technológiák integráns felhasználása, a szervezetkorszerűsítés, ésszerűsítés, a hatékony és minőségi szolgáltatást biztosító folyamatszervezés terén.
A program keretében az egyetemi konzorciumok a versenyképes, korszerű intézményi modellek kialakításán dolgoznak. Bár a konkrét célok esetenként eltérőek, mindegyik projekt hosszú távú, a hazai felsőoktatás egészében bevezethető standard megoldások kialakítására született.
Folyamat-innovációk
A felsőoktatást korszerűsítését célzó munka első fázisában a konzorciumok azokat a kulcs-innovációkat keresik, dolgozzák ki részletesen és értékelik azokat, amelyek a kialakítandó működési minta sarokköveit fogják jelenteni
A konferencián többek között az e-learning, a mobil kommunikáció és a virtuális campus megoldásairól esett szó. A virtuális campus megvalósulása lehetővé tenné a hallgatók számára a rugalmas, a hagyományos felsőoktatási információs bázisok felhasználásán jóval túlmutató tanulást. Az elektronikus oktatás és tanulás megvalósulásának alapfeltétele azonban, hogy az intézmények rendelkezzenek olyan kommunikációs platformokkal -intranet, externet, groupware – és elektronikus tartalmakkal, kapcsolódási pontokkal, melyek megfelelő alapot biztosítanak a mobil eszközök használatához.
Szervezeti és vezetési innovációk
Szintén az újítások között szerepelt az integrált oktatásadminisztráció: a tervek szerint a tanulmányi adminisztráció fő modulja köré épülnének a további alrendszerek, a hallgatói pénzügyek, létesítménygazdálkodás, a diákigazolványokkal, diákhitellel kapcsolatos adminisztráció, órarendszerkesztés és az oktatásszervezés. A rendszer alkalmazásával jelentős költségmegtakarítás érhető el a párhuzamos adatbázisok megszüntetése, az azokkal kapcsolatos kiszolgálói kapacitás összevonása révén, miközben a kiszolgálói tevékenység is rövidebb idő alatt, összehangoltan, rugalmasan zajlana.
A szervezeti innovációk között szerepel az autonóm kutatóközpontok létrehozása, amelyek a felsőoktatási intézmény szervezetén belüli gazdaságilag elkülönített, önálló finanszírozású egységek lennének. A kutatóközpontok bevételeik felhasználásáról maguk döntenének, közvetlen kiadásaikat bevételeikből fedeznék, a befogadó intézménnyel szemben felmerülő közvetett kiadások finanszírozásáról pedig megállapodást kötnének a befogadó intézménnyel. A kutatóközpontok szoros kooperációban működnének az üzleti szféra partnereivel.
A költséghatékonyság megvalósulását szolgálhatná az intézményi alaptevékenységeket kiszolgáló támogató folyamatok kiszervezése is.
