A helyhatóságok 2900 milliárd forinttal gazdálkodhatnak jövőre – mondta a pénzügyminiszter a büdzsé benyújtása után az önkormányzatok napja alkalmából tartott szakmai konferencián. A képet árnyalva hozzátette: az összeg fele érkezik a központi költségvetésből. A beterjesztett törvényjavaslatban azonban pontosan 791,37 milliárd forint szerepel. Veres János pénzügyminiszter hozzátette: az önkormányzatok számára jövőre 300 milliárd forint fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ebből 98 milliárd európai uniós, 95 milliárd társfinanszírozási és 106 milliárd forint „hagyományos” forrás, így például cél- vagy címzett támogatás. A szaktárca vezetője szerint így összességében „biztosított a források reálértéken tartása” az önkormányzatok számára.
2006 sem lesz az önkormányzatok éve
Fidesz: adós állam
„Azt vártuk, hogy a kormány figyelembe veszi az elmúlt három év ÁSZ-jelentéseit. Ezek azt mutatják, hogy a kormány 300 milliárd forinttal – jelentős részben a közalkalmazottak át nem utalt bérfejlesztéseivel – adós a településeknek. Sajnos a 2006-os költségvetés szerint a kabinet most sem kezdi meg ennek törlesztését” – mondta lapunknak Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke. Hozzátette: az önkormányzatok napi gondokkal küzdenek, ahhoz, hogy óvodáikat, iskoláikat, szociális, kulturális és sportlétesítményeiket fenn tudják tartani, hitelt kell felvenniük vagy meglévő vagyontárgyaikat kell eladniuk.
A TÖOSZ vezetője hozzátette, idén 1349 milliárd forint volt ez az előirányzat, de a két összeg közti különbség csalóka. A rendszeres gyermekvédelmi támogatásért járó 46 milliárd forintot ugyanis azért nem kapják meg az önkormányzatok, mert a feladatkört is elvonták tőlük, az áfakulcsok változása miatt pedig újabb 20 milliárd forinttal kevesebb kerül a települések zsebébe. „Van azonban két súlyos kiesés, amely nagyon érzékenyen érinti az önkormányzatokat. Idén 22 milliárdnyi államháztartási tartalékot kellett képezni a személyi jövedelemadóból származó bevételekből. Ezt az összeget zárolták és azóta sem szabadították fel. A 2006-os költségvetésben úgy számolnak, hogy ez egy kiesett tétel” – mondta Dióssy László. Hangsúlyozta: a másik probléma a jövő évi báziscsökkentés, amely újabb 19 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól az „olcsóbb állam, olcsóbb önkormányzat” szlogen értelmében.
„Így összesen 40 milliárd esik ki a rendszerből, amelyet a településeknek valahogy ellentételezniük kell. Azért vagyunk különösen borúlátóak, mert bár ezekkel az intézkedésekkel a közalkalmazotti létszám csökkentésére szeretnének ösztönözni minket, viszont nagy mértékben ez már nem megoldható” – véli a TÖOSZ elnöke. Hozzátette: jól mutatja a helyzetet, hogy 2005-ben összesen 15 milliárd forint állami támogatást tettek félre a létszámcsökkentésre, de ennek csak alig harmadát használták fel. „Így is gyakori volt az óvodák, iskolák összevonása, jelentős átalakításokat végeztünk az önkormányzati rendszerben. Illúzió a bérköltségek olyan mértékű további megszorítása, hogy az ellensúlyozni tudja ezt a 40 milliárdos hiányt” – mondta Dióssy László.
Nincs miből uniós támogatást kérni
A települési önkormányzatok szövetségének elnöke szerint probléma az is, hogy a Pénzügyminisztérium által leírt magas összeg az európai uniós pályázatokból befolyó bevételekkel is kalkulál. Ehhez azonban a legtöbb esetben saját forrásra is szükség lenne. „A kistelepülések egyszerűen képtelenek kifizetni az önrészt. Ma Magyarországon 1300 önhibáján kívül hátrányos helyzetű település van, amelyek még a saját működésükhöz is állami támogatást kénytelenek felvenni. Önön fenntartásuk is problémát okoz, egy nagyobb projekt önköltségének előteremtése lehetetlen kihívás a számukra” – véli a Dióssy László. A TÖOSZ elnöke – aki egyben Veszprém polgármestere is – elmondta: a megye 160 önkormányzata összefogott, hogy egy térségi hulladéklerakóra pályázzon. Tucatnyi kis település azonban a tíz százalék önrészt sem tudja összeszedni.
