Connor úgynevezett IVF technológiával, azaz testen kívüli megtermékenyítéssel született. A lombikbébi-terhességek – bár meglehetősen gyakoriak a fejlett országokban -, egyik nagy hátrányuk, hogy az embriók csupán harminc százalékából lesz sikeresen kihordott terhesség. Ráadásul jellemző, hogy minél idősebb az anya, annál nagyobb eséllyel alakul ki kóros elváltozás. Az új eljárás azonban – az Oxford Egyetem munkatársa szerint – erre a problémára is megoldást jelenthet.
Connor esetében hét darab, mindössze ötnapos embrióból néhány sejtet kivettek, majd kivonták a DNS-üket. Ezután ezeket a mintákat összehasonlították egészséges sejtek mintáival, hogy megállapítsák, melyik sejt tartalmazott egészséges és melyik hibás géneket. A hétből három embriót találtak tökéletesen egészségesnek, ebből a háromból egyet ültettek be. Így született meg Connor, és ennek az eljárásnak köszönhetően ad hamarosan életet gyermekének egy másik nő is.
A preimplantációs genetikai vizsgálatok azonban elsősorban azoknál a családoknál jelentenek segítséget, ahol a kimutatható örökletes betegséget még az embrió anyaméhbe történő beültetése előtt ki lehet szűrni. Nem jelent megoldást viszont például a negyven évnél idősebb párok esetében, akiknél minimális eséllyel találnak egészséges embriót.
A módszer ráadásul komoly vitát váltott ki mind szakmai körökben, mind a társadalom szélesebb rétegei körében. Hogy miért, olvassa el a nol.hu oldalán!
