A XXI. század a magyar egészségügy lemaradásáról szól. Ez derült ki egy szakmai fórumon Orosz Éva előadásából, amit a Népszava ismertet. Az ELTE professzora kiszámolta, hányan haltak meg a kevés pénz miatt. Adatai szerint a magyar egészségügy 2003 és 2018 között minden mutatóban elmaradt még a többi, hasonló fejlettségű visegrádi országétól is.
Az egészségügy helyett a „szabadidő, sport, kultúra, vallásügyek” fejezetre költött összegek a V4-ekkel való összehasonlításban is kiugróan nőttek, a 2010-es 3,6 százalékról 2018-ra 7,4 százalékra. 2017-ben 680 milliárd forinttal jutott volna több pénz a betegek ellátására, ha ezt a pénzt az egészségügy kapja.
Ez emberéletekben is mérhető, hiszen a torz kormányzati elosztás az elkerülhető halálozások számában is megmutatkozott. Orosz Éva adatai szerint az ellátás egyenlőtlenségei miatt 2010 és 2016 között
Ha a magyar egészségügy elérte vola a cseh színvonalát, akkor 95 ezerrel kevesebben haltak volna meg az említett időszakban. Emberéletekben mérhető, hogy a politika rövid távú érdekeket néz, ami már a ’90-es években elkezdődött, az egymást követő kormányok egyike sem tartotta prioritásnak az egészségügyet.
A szerdai ágazati béralku előtt a Magyar Orvosi Kamara nyilvánosságra hozta az általa kívánatosnak tartott orvosi bértáblát. Kincses Gyula elnöke a keddi konferencián azt mondta: az osztrák orvosi bértábla alapján kalkuláltak, de tudják, az idei évben nincs nagy mozgástér a költségvetésben, ezért az általuk elvárt emelést 2021-ben vélik megvalósíthatónak.
Kiemelt kép: Kásler Miklós miniszter az egészségügyi struktúra átalakításáról tart sajtótájékoztatót január 6-án. MTI/Bruzák Noémi
