A Magyar Nemzet által idézett végzés indokolása szerint a Fővárosi Ítélőtábla jogszerűen kötelezte a hetilapot arra, hogy helyreigazításban tegye közzé: a Szárhegy-dűlő–Sárazsadány–Tokaj-Hegyalja Kft. nem tartott taggyűlést 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én és december 2-án.
A felülvizsgálati kérelem elutasításáról szóló hírt az ÉS főszerkesztője nem tudta megerősíteni. „Nem kaptuk még meg a végzést, ezért nem tudok semmit mondani. Mindenesetre példátlan, hogy az ítéletről a Magyar Nemzetből kell értesülnünk, nem értem, milyen jogon adtak nekik információkat. Ez az adott bírói fórum, esetünkben az LB felelősségét is felveti, hiszen alapszabály, hogy az ítéletről először a peres feleket értesítik” – mondta Kovács Zoltán a FigyelőNetnek.
A Legfelsőbb Bíróság sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint az információ nem tőlük került ki, a Magyar Nemzettől nem érkezett megkeresés, de ha kérték volna sem adják ki az adatokat, amíg azt nem kézbesítik a peres feleknek.
A taggyűlés volt a kérdés
Az Élet és Irodalom (ÉS) Tokaji borcsaták című, március 11-i riportja egyebek közt azt tartalmazta, hogy a kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én és december 2-án taggyűlést tartott. Az összejövetelen a lap szerint részt vett az akkori miniszterelnök, Orbán Viktor is, és tisztségével összeférhetetlen módon tanácsokat adott a résztvevőknek gazdasági ügyeikben. Az újság Szász Attila ügyvéd volt feleségének, Mayer Arankának az állításaira és „dokumentumaira” kívánta alapozni, hogy taggyűlést tartottak a megjelölt időben. A kft. cáfolta ezt, és helyreigazítást kért.
Mayer Aranka a Fővárosi Bíróság (FB) elsőfokú tárgyalásán koronatanúként jelent meg és tett vallomást. Az FB ezután, május 18-i ítéletében elutasította a kft. kérelmét. Pataki Árpád tanácsa azt ugyan nem állapította meg, hogy taggyűlést tartott a társaság, de igazolva látta, hogy voltak baráti összejövetelek. Ítélete szerint közömbös, lényegtelen kérdés, hogy ezek taggyűlések voltak-e. A Fővárosi Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú határozatot, és elrendelte a helyreigazítást. Az ÉS ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a cég a megjelölt napokon taggyűlést tartott. Jogi jelentőséggel bír, hogy voltak-e taggyűlések.
Az ÉS a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fordult, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kérve. A Magyar Nemzet szerint az LB nem fogadta be a felülvizsgálati kérelmet, mert a helyreigazításra kötelező ítéletet nem találta jogellenesnek. Tárgyalás így nem is lesz az ügyben.
