Belföld

Brüsszeli tanácskozás a Vajdaságról

Bár új dolog nem hangzott el az Európai Parlament Vajdaságról rendezett meghallgatásán, de azt ismét kijelentették, ha Belgrád nem biztosítja az emberi és kisebbségi jogok érvényesülését, felfüggeszthetik a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról folytatott tárgyalásokat Szerbiával.

„Sajnos jó okunk van arra, hogy itt legyünk” – kezdte felszólalását Józsa László, a szerbiai magyar nemzeti tanács elnöke, aki szerint bár a 2002-es kisebbségi törvény friss, új szemléletet tükröz, továbbra is számolni kell a nemzetiségek elleni fizikai támadásokkal.

Józsa szólt a vajdasági magyar politikusok elleni eljárásokról és arról is, hogy a más nemzetiségekkel szembeni türelmetlenség egyre veszélyesebb méreteket ölt a fiatalok körében. A nemzeti tanács elnöke szerint a rendőrség megfelelően próbálja kezelni a kérdést, az igazságszolgáltatás azonban nem reagál úgy, ahogy azt tennie kell.

A politikus azt mondta, Szerbiában most a vajdasági magyar vezetőket vádolják azzal, hogy nemzetközi fórumokra került a kisebbségek ügye, pedig a kisebbségeknek nincs más eszközük, minthogy felhívják a nemzetközi közösség figyelmét a jogsértésekre. Az elnök hozzátette: jelenleg ugyan nincs szó nyílt erőszakról a Vajdaságban, de a volt Jugoszláviában korábban is ilyen, „alacsony intenzitású konfliktusokból” alakultak ki a súlyosabb összetűzések.

Rasim Ljajic, szerb-montenegrói emberi- és kisebbségi jogi miniszter nem értette, miért hangzanak el csak kemény hangú, kritikus hozzászólások, mivel azokat szerinte nem támasztja alá semmilyen tény vagy számadat. A szerb politikus szerint a nacionalisták malmára hajtja a vizet, hogy a magyarok és a koszovói albánok is „Brüsszelbe hozzák a problémákat Belgrád helyett”.

Az Európai Parlament korábban már tényfeltáró missziót is küldött a Délvidékre, és két állásfoglalást is elfogadott a kisebbségek zaklatása kapcsán, melyek szerint Szerbia európai integrációs törekvéseinek sikeressége múlhat azon, hogy Belgrád betartja-e a kisebbségi és emberi jogokat.

Több – nem feltétlenül autonómiának nevezett – hatáskört kellene kapnia a Vajdaságnak, például az oktatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás és az agrárpolitika területén – mondta Doris Pack a délkelet-európai EP-delegáció elnöke, aki példaként említette a francia határhoz közel élő németeket, akik a jobb munkalehetőségek miatt franciául is tanulnak. A képviselőnő szerint nagy előnyt jelentene a vajdasági szerb fiatalok számára is, ha tanulnának magyarul a jobb kapcsolatok és munkalehetőségek reményében.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik