A katonai ügyészség vádirata szerint Bácskai János dandártábornok, aki a vádbeli cselekmények idején a maffiaellenes központ főigazgatója volt, Kulcsár Attilával kapcsolatban hivatalos személyként bűnpártolást követett el.
A vád szerint Bácskai János 2003 júniusában a K&H Equities befektetési tanácsadó üzletágát vezető Kulcsár Attila kérésére közbenjárt azért, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete előtt rejtve maradjanak a bróker által elkövetett pénzügyi visszaélések. Bácskai János tudatában volt annak, hogy Kulcsár Attila bűncselekményeket követett el, és ezzel kapcsolatban a tábornok rendőri vezetőket próbált megtéveszteni.
A büntetőperben első fokon eljárt Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa részben telefonlehallgatási jegyzőkönyvek alapján nem jogerősen kimondta Bácskai János bűnösségét, és lefokozta a tábornokot, ám az ügy fellebbezések után a Fővárosi Ítélőtáblára került, ahol 2004 novemberében megalapozatlanság és eljárási szabálysértések miatt megsemmisítették az elsőfokú ítéletet és új eljárást rendeltek el.
Az ítélőtábla iránymutatásként előírta az elsőfokú bíróságnak a vádlott és a már meghallgatott tanúk újbóli meghallgatását, továbbá Kulcsár Attila azon nyomozati vallomásainak beszerzését, amelyek érintik Bácskai Jánost, emellett Kulcsár Attila tanúkénti kihallgatását és a szükséges szembesítést a vádlottal, illetve más tanúkkal.
A táblabíróság a megismételt eljárás lefolytatására a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsát jelölte ki, amely előreláthatólag hat tárgyalási napon tanúként meghallgat több ismert közéleti személyiséget, így többi között Tóth Andrást, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő államtitkárt, Kiss Péter kancelláriaminisztert, Lamperth Mónika belügyminisztert, Lusztig Pétert, a belügyi tárca vezetőjének tanácsadóját, valamint a K and H Equities Rt., a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és a Nemzetbiztonsági Hivatal alkalmazottait.
Az eljárásban gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétségével is vádolják Bácskai Jánost, ez azonban nincs összefüggésében a Kulcsár-üggyel.
A bíróság a maffiaellenes központ korábbi főigazgatóját először a gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétségével kapcsolatban hallgatta meg.
Bácskai János vallomásában elmondta, családi háza elektronikus riasztórendszerrel van ellátva, az épületet nyitás- és mozgásérzékelőkkel szerelték fel. Az iratot abban a tudatban vitte haza, hogy azt otthonában páncélszekrényben tárolja, a kiépített biztonsági rendszer pedig jelzett volna bármiféle behatolást.
Kiss Károly tanácsvezető bíró ezt követően zárt tárgyalást rendelt el.
