Győr korrupciógyanús ügyeinek vizsgálatát elhárította az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Mint megírtuk, a vizsgálatot múlt szerdán kezdeményezte a Demokratikus Koalíció, hogy tisztázódjanak a napvilágra került információk „a győri polipról”, miután Az ördög ügyvédje blog úgy festette le a várost, mint ahol a közpénzek gyakorta a szexbotrányba és korrupciós gyanúba keveredő Borkai Zsolt holdudvarába tartozó nagyvállalkozók közelébe gurulnak. Borkai a lemondását bejelentő nyílt levélben csak a szexvideós jachttúrát ismerte el a múlt héten, a többit rágalomnak és mocskolódásnak nevezte, leszögezve, hogy soha nem drogozott és nem is korrupt.
Az ÁSZ, a költségvetési szervezetek és önkormányzatok közpénzkezelésének ellenőrzésére felkent szervezet közleményében azzal hárított, hogy az elmúlt években többször ellenőrizte a győri önkormányzatot és annak gazdasági társaságait. Ez formálisan igaz, hiszen 2016-ban és 2019-ben is keletkezett számvevőszéki jelentés, valójában azonban az ÁSZ
Tehát akkor sem a több mint 40 milliárd forintos költségvetésű város gazdálkodását és a tulajdonába tartozó cégek működését tekintette át, hanem a belső kontrollrendszer kialakításának és működtetésének, valamint egyes befektetési tevékenységeinek ellenőrzését végezte el. Mint a szervezet honlapjáról kiderül, legutóbb a 2014. január 1. és 2015. április 30. közötti időszakot nézték át, és erről 2016. december 16-án hozták nyilvánosságra a jelentést.
Azóta valóban volt még egy jelentése az ÁSZ-nak Győrről, idén januárban. A mindössze 17 oldalas dokumentum azonban nem újabb területek vizsgálatáról szól, hanem utóellenőrzés, azt nézték meg, hogy a 2016-ban lezárt ellenőrzés alapján tett számvevőszéki javaslatokat végrehajtották-e. Nem a gazdálkodást vizsgálta tehát a volt fideszes képviselő, Domokos László által vezetett szervezet, hanem a szűk három évvel korábban megfogalmazott javaslatainak alkalmazásáról nyilatkoztatta a jegyzőt és a polgármestert.
A javaslatok alapján készült intézkedési tervben összesen kilenc feladat szerepelt, ezek végrehajtásáról számolt be a két győri korifeus. Az ÁSZ megállapítása összességében annyi, hogy az önkormányzat az intézkedési tervben foglalt feladatokat végrehajtotta, nyolcat határidőben, egyet határidőn túl. (Az anyag komolyságát mutatja, hogy a teljesítményt kördiagramon is bemutatták, hogy jól látszódjon: az egy feladat későbbi végrehajtása az összes feladat 11 százalékának késedelmét jelenti.) Mindezek eredményeként a belső kontrollrendszer szabályszerűsége javult, növelve az elszámoltathatóságot, átláthatóságot – állapította meg az ÁSZ.
Az utóellenőrzésről szóló jelentésből nem derül ki teljes részletességgel, milyen kivetni valókat találtak a számvevők korábban, milyen szabálytalanságokra derítettek fényt, ehhez a 2014-2015-ös jelentést kell átnyálazni. Az összefoglaló megállapítás szerint a város belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése összességében szabályszerű volt, a befektetési tevékenységeket szabályszerűen végezték. Ugyanakkor
az önkormányzatnak az integritásszemlélet érvényesülése érdekében a speciális korrupciós kontrollok kiépítésével még erőfeszítéseket kell tennie.
Az ÁSZ fogalommagyarázata szerint az integritás a közszféra esetében a társadalom által elvárt nyilvánossági, átláthatósági, illetve jogi/etikai normáknak való megfelelést jelenti. Vagyis azért nem teljesen mentek szabályosan a dolgok a győri városházán, legalábbis a külső szemlélő számára nem feltétlenül átláthatóan. Miután megnézték az önkormányzat belső ellenőrzési rendszerét, az értékpapírban lévő befektetéseket, a lekötött betéteket, az önkormányzat vagyonába tartozó ingatlanokat, arra jutottak, hogy a kontrollrendszer kialakítása és működtetése részben volt szabályszerű a kockázatkezelési rendszer, valamint a kontrolltevékenység hiányosságai miatt.
A jegyző – bár ezt jogszabály írja elő – dokumentáltan nem végzett kockázatelemzést és nem működtette a kockázatkezelési rendszert. Nem mérték fel az önkormányzat tevékenységében és gazdálkodásában, így a befektetési tevékenységben rejlő kockázatokat, nem határozták meg egyes kockázatokkal kapcsolatban a szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követési módját.
A jelentésben egyebek mellett szó esik a befektetések kapcsán az utóbbi évek legnagyobb brókerbotrányának főszereplőjéről, a győri gyökerű Quaestorról is, amelynél az önkormányzat átmenetileg szabad pénzeszközeiből fektetett be. A számvevők azt találták, hogy az önkormányzat a Quaestor Értékpapír Nyrt.-nél 2014. június 30-án két szerződéssel 999,9 millió, 2015. április 30-án egy szerződéssel 999,9 millió forint vételáron vásárolt államkötvénnyel rendelkezett. De jócskán tartott bankban is pénzt, 2014. június 30-án hat rövid lejáratú bankbetéttel rendelkezett 9,45 milliárd forint összegben, 2015. április 30-án hét bankbetétjük volt 11,4 milliárd forint összegben.
A szövegből az is kiderül, hogy a befektetésekről Borkai Zsolt dönthetett. A közgyűlés ugyanis a költségvetési rendeletekben adott felhatalmazást – összeghatár megjelölése nélkül − a polgármesternek, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközöket utólagos tájékoztatás mellett betétként elhelyezze, illetve 2013-tól államilag garantált értékpapírt vásároljon. A befektetési szolgáltatók kiválasztására pedig pályáztatási kötelezettséget nem írtak elő.
A Quaestor-ügylet esetében hibát találtak a számvevők: az önkormányzatnál nem vizsgálták, hogy a Quaestor Értékpapír Nyrt. átlátható szervezet-e, annak ellenére, hogy az alaptörvény alapján a nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan szervezettel köthető, amelyek tulajdonosi szerkezete, felépítése, tevékenysége átlátható.
Kiemelt kép: Marjai János /24.hu
