Azt hinné az ember, hogy a növények pozitívan reagálnak az esőre, hiszen ez öntözi őket, ebből nyerik a számukra elengedhetetlen vizet. A Nyugat-Ausztrál Egyetem és a svéd Lund Egyetem kutatói viszont most megállapították, hogy sokkal inkább olyan kémiai vegyületeket bocsájtanak ki, amelyeket a szakértők “pánikszerűnek” írtak le – olvasható az IFL Science weboldalon.
A Proceedings of the National Academy of Sciences tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a növények az esőre reagálva egy összetett vegyületláncot engednek ki magukból, ami több ezer gént, több száz fehérjét, valamint rengeteg növekedési hormont érint. Ezek azután indulnak be, hogy az esőcsepp eléri a növény levelét, és mindössze tíz percen belül produkálják a reakciót.
A reakció egyébként egészen elképesztő: a kutatók az Arabidopsis nevű, a köznyelvben lúdfűként ismert növényt spriccelték le vízzel, és megfigyelték, hogy milyen kémiai reakciókat vált ki belőle a szituáció. Ahogy a víz elérte a levelet, egy Myc2 nevű fehérje aktivizálódott, és beindított egy olyan láncreakciót, ami a növény védelmi rendszerének része, és többek között késlelteti a virágzást és a növekedést is. Ennek a reakciónak részeként úgynevezett jázmonsavat is kibocsát, aminek az a feladata, hogy figyelmeztesse a többi növényt a közeledő veszélyre.
De miért reagál így a növény az esőre? Attól függetlenül, hogy szüksége van vízre a fotoszintézishez, az esővíz olyan baktériumokat is hozhat, amelyek károsíthatják a növény részeit. Sőt, a betegség terjedhet növényről növényre is, ezért magát védi a lúdfű akkor is, ha a többieknek szól, hogy vonják fel a védelmi rendszerüket az esővel szemben. A kutatók szerint az esővíz az egyik vezető oka a különböző vírusos, bakteriális és gombás fertőzéseknek a növények között.
Ez is bizonyítja, hogy a növények nem csak passzívak, és csak fotoszintetizálnak és nőnek, hanem ennél sokkal komplexebb élőlények. A növényi neurobiológia az egyik legújabb és legvitatottabb tudományág a világon.
