A minket körülvevő adatözönt jól érzékelteti az a prognózis, ami szerint 2025-re a világon 175 zettabájtnyi (1 zettabájt = 1 000 000 000 000 gigabájt!) adatot tárolnak majd. 2013-ban még csak 4 zettabájtnál tartottunk – olvasható az Invitech szakmai támogatásával megjelent cikkben a HVG Brandchannel oldalán.
Természetesen a hatalmas adatmennyiségből rengeteg a nem kifejezetten hasznos adat, gondoljunk csak a szelfik tömegére vagy a hosszas privát chatüzenetekre. Ezek szintén adatközpontokban landolnak, hiszen másképp hogyan is kereshetnénk őket vissza akár évekre visszamenőleg. Ugyanakkor rengeteg adatot jelent a hasznos tudás is, ami egyrészt a korábban felhalmozott, jórészt írásosan fennmaradt tudásunk valamilyen digitális másolata, másrészt a ma már eleve digitálisan keletkező ismeret.
Amíg a digitális robbanás előtt az ismereteket papíron, könyvekben, könyvtárakban tárolták, a ma keletkező információmennyiségnél ez már lehetetlen, és felesleges is. Mára a papír gyakorlatilag a szerver merevlemeze, a könyv maga a szerver, a könyvtár pedig az adatközpont lett.
A hasonlat persze kicsit sántít: az adatközpontoknak ugyanis nemcsak a passzív tudást kell tárolnia, hanem az éppen aktuális információkat is a személyes adatainktól a pénzügyi tranzakciókig – az élet tényleg megállna, ha a Földön az összes adatközpont leállna.
IT-biztonság felsőfokon
Ahogy a könyvtáraknak sem könnyű a rájuk bízott állomány megőrzése, úgy az adatközpontokban található szerverek védelme sem egyszerű. A szerverek árammal működnek, az áram a szolgáltatótól jön, ami eleve működési kockázatot jelent – ezért a legtöbb adatparknak több áramforrása van, sőt kell, hogy legyen bármikor elérhető generátora is.
A szervereket fizikailag is őrzik: például az általuk termelt hőt el kell vezetni, hiszen az elektronikus berendezések érzékenyek, és magas hőmérsékleten meghibásodnak.
A tűzvédelem is sokkal komplexebb feladatot jelent itt, mint egy átlagos ingatlannál. Érthetően egy sok száz wattal, volttal és mindenféle elektronikus hardverrel megpakolt létesítményben nem igen fognak vízzel, porral, de még habbal sem oltani, úgyhogy teljesen más megoldást kellett választani. Ez pedig a nitrogén, ami némi nemesgázzal együtt alkalmas arra, hogy szükség esetén a – pillanatok alatt lezárt – helyiségbe befújva, csökkentse az oxigéntartalmat, és kioltsa a tüzet.
A véletlen hibák mellett számolni kell az emberi tényezővel is. Ezért az Invitech immár tíz éve működő DC10-es datacenterében nemcsak őrök vannak, hanem a repterekről ismerős beléptetés is – fémdetektorral és kamerákkal, kétszer ellenőrzött személyazonossággal. A két éve megnyitott, TIER III-as, vagyis kimagasló biztonsági fokú DC10-III területre pedig további fizikai védelmi rendszert is beépítettek, hiszen ez is fontos eleme a globális adatközpont-hatóság, az Uptime Institute rendkívül szigorú előírásainak.
Az egész létesítménynek külön biztonsági központja (Security Operation Center – SOC) is van. A szakemberek itt az összes lehetséges fizikai és digitális hibát, szolgáltatás-kimaradást folyamatosan figyelik, és egyből beavatkoznak, ha kell.
Nem véletlen, hogy az intézmények szívesen költöznek ezekbe a szuperbiztos létesítményekbe, az Invitech DC10 például Magyarország egy sor energetikai nagyvállalatának, vezető pénzintézeteinek vagy államigazgatási szervezetének nyújt biztonságos helyszínt az adatok tárolására vagy éppen a legfontosabb üzleti folyamatokat támogató rendszerek futtatására – olvasható a HVG Brandchannel összefoglalójában.
Kiemelt fotó: iStock
