Tudomány

Új vírusok százezrei lesnek az emberiségre

repülő kutya (repülő kutya)
repülő kutya (repülő kutya)

Az AIDS, az ebola, a MERS mind vadállatokról terjedt át az emberre. Becslések szerint legkevesebb 320 ezer, az emberre potenciális veszélyt jelentő vírus bujkál még a vadonban.

A Columbia Egyetem kutatói szerint legalább 320 ezer, eddig fel nem fedezett, nem azonosított vírus lapulhat a vadon élő állatokban. Ezek azonosítása sürgető feladat, hiszen az emberre is veszélyt jelentő kórokozók mielőbbi felismerése hozzájárulhat a jövőbeli járványok megelőzéséhez. Az embereket megfertőző ismert vírusok 70 százaléka ugyanis vadállatokból származik.

Ilyen például az AIDS, amit 1981-ben azonosítottak. Afrikából érkezett, ahol a csimpánzokban élő vírusnak megjelent az embert is megfertőző változata. Korunk legvirulensebb kórokozója az ebola, a betegek 50-90 százaléka számára halálos. Ez is Afrikából ismert,egy ma még be nem azonosított vadon élő állatfajban – talán rágcsálóban, denevérben – tartja fent magát, olykor pusztító járványt okozva átterjedhet az emberre is. Ugyancsak denevéreket, esetleg tevét sejtenek a halálos koronavírus, a MERS hátterében is.

Ian Lipkin professzor és kollégái vírusok után kutatva a repülő kutyaként is ismert óriás gyümölcsevő denevér 1897 példányát vizsgálták meg. Ez az állat hordozza például a Nipah-vírust, amely emberre átterjedve halálos lehet. A kutatók közel 60 különböző típusú vírust találtak az állatokban, amelyek nagy része teljesen ismeretlen volt. Ez alapján a csapat arra a következtetésre jutott, hogy világszerte legalább 320 ezer olyan vírus létezik, amellyel még soha nem találkoztunk.

A legjobb minden egyes kórokozó felkutatása lenne, ám természetesen lehetetlen lenne a Föld összes állatát átvizsgálni – nyilatkozta Lipkin. Ehelyett inkább gócpontokat keresnek. Olyan területeket vizsgálnak át, ahol a korábbi tapasztalatok alapján új kórokozók felbukkanására lehet számítani, illetve ahol számottevő veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. A professzor szerint a munka tíz évet venne igénybe, költségét pedig hatmilliárd dollárra becsülte.

A lappangó vírusok megbecslésénél ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a minta egy denevérfaj volt. Ezeknek az állatoknak az életmódja pedig kedvező a vírusok számára: jellemzően nagy csoportokban, zsúfoltságban élnek és hatalmas távolságokat járnak be.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik