Tudomány

Füst nélküli jövő

Napjainkban az autógyárak komoly erőfeszítéseket tesznek azért, hogy csökkentsék az autók károsanyag-kibocsátását. Talán nem meglepő, de ugyanezen, vagyis a füstmentes jövő megvalósításán fáradoznak más iparágak képviselői is. Hiszen, ha már léteznek innovációk, miért ne gondolhatnánk újra a szervezetünkre hatással lévő egyéb szokásainkat is?

Ahogy egyre több autó fut az utakon, egyre komolyabb környezetterhelő tényezők az általuk kibocsátott káros anyagok. Csökkentésükre és közömbösítésükre számos műszaki megoldás született. Egyrészt már a motorokon belül, az égés folyamán mérséklik a káros anyagok keletkezését, és ami mégis létrejön, azt utólagos átalakító és szűrő rendszerekkel igyekeznek ártalmatlanítani. A legígéretesebb megoldás természetesen az elektromos autó, amely használata közben egyáltalán nem bocsát a levegőbe káros anyagokat.

Társadalmi jelentőségű ügy

Érdekes módon valami hasonló megy végbe egy másik szektorban is. Köztudott, hogy a cigarettázás káros az egészségre, s nemcsak azokéra, akik a cigarettát szívják, hanem a környezetükre és a környezetükben lévőkre is. Ezért nagyon fontos, hogy a dohányzás ártalmainak csökkentésére minél nagyobb figyelmet fordítson a társadalom. Ennek ellenére a WHO szerint világszerte több mint egymilliárd ember dohányzik, míg Magyarországon körülbelül kétmillió honfitársunk érintett. Vagyis ez a probléma a világon és hazánkban is a társadalom jelentős részét érinti.

A legtöbben a nikotint kiáltják ki a betegségek kialakulásáért leginkább felelős anyagnak, pedig az elsődleges veszélyforrás az égés, és az égés során a füstben keletkező vegyi anyagok. Egy szál cigaretta meggyújtását követően több mint hatezer vegyi anyag keletkezik a füstben, amelyek jó része bejut a szervezetünkbe. Köztük 93 olyan, amelyet az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési Hivatala (FDA) hivatalosan is veszélyesnek minősített. Bár a nikotin valóban függőséget okoz, és olyan mellékhatásokat okozhat, mint például a fejfájás, szédülés, számos mértékadó szakmai szervezet szerint a betegségek kialakulásáért elsősorban a füstben található, égés során keletkező káros anyagok a felelősek.

Középpontban az ártalomcsökkentés

A legjobb természetesen az, ha egyáltalán nem szokunk rá a dohányzásra. Így nem csak saját magunkat, de a környezetünkben lévőket is megóvjuk az ártalmaktól. Azáltal, hogy rá sem gyújtunk, megóvhatjuk őket a füstben keletkezett káros anyagok szervezetbe jutásától, egészségük károsításától. Ha viszont már rászoktunk, igyekezzünk minél hamarabb letenni a cigit. A leszokással egyértelműen és arányosan csökken a megbetegedések valószínűsége. Azonban, ha valamilyen ok miatt mégsem tesszük le a cigarettát, azáltal, hogy esetlegesen valamely füstmentes technológiát választjuk, nemcsak saját magunk, a közvetlen környezetünket is alacsonyabb kockázatnak tehetjük ki.

A különböző füstmentes technológiákkal – azáltal, hogy nincs égés – kiküszöbölhetővé válhat a füstben található ártalmas anyagok egy része, a cigarettával összehasonlítva. Így az égés kiiktatásával kevesebb káros anyag juthat a dohányosok és a környezetükben lévők szervezetébe is.

A füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, hiszen hosszútávú hatásuk nem ismert, illetve ezek is tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, és megemeli a szívfrekvenciát, a vérnyomást. Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja továbbra is kizárólag az, ha nem dohányzunk. Dohányzás esetén a dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának teljes abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, amely a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik