Amennyiben valóban megvalósul Mátrafüred leválása, az új község több perre számíthat. Ugyanis Gyöngyös polgármestere, Hiesz György szerint nem méltányos, hogy a város elveszítse közigazgatási területének 46 százalékát.
A Mátrafüreden – Kékestetőn, Mátraházán, Sástón, Pipishegyen, Farkasmályon – élő érvényesen szavazó választópolgárok 61,1 százaléka támogatta, hogy Mátrafüred szakadjon el Gyöngyöstől. Gyöngyös polgármestere, Hiesz György szerint azonban a népszavazás kezdeményezői egy XIII. századi térkép alapján kívánnak leválasztani a városból stratégiailag fontos területeket, miközben a nem mátrafüredieket nem kérdezte meg senki, hogy a jövőben Gyögyöshöz, vagy Mátrafüredhez kívánnak-e tartozni.
A polgármester elképzelhetetlennek tartja „a szőlő és a bor városát” a történelmi farkasmályi pincesor nélkül, a Pipishegy leválásával pedig Gyöngyös elveszítené repterét, illetve egy jelentős iparterületet az iparűzésiadó-bevétellel együtt. Ugyanakkor Sástón, Mátraházán és Kékestetőn jelentős idegenforgalmi fejlesztések zajlanak, amelyeket a gyöngyösi önkormányzat készített elő.
Mit visz Mátrafüred?
A jelenlegi helyzetben az önkormányzat akár dönthet arról is, hogy teljes pénzügyi önállóságot biztosít az önálló település létrehozásáig a mátraházi részönkormányzatnak. A mintegy 950 lelkes település lakosságszám-arányosan részesedhetne a normatív forrásokból, vagyis „megízlelhetnék az önállóságot”.
A mátrafürediek szerint azonban valódi fejlesztés nem történt. Szívesen terveznének már 2006-ban is saját költségvetéssel, de akkor kérik a Kékestetőt, Pipishegyet, Mátraházát, Sástót és Farkasmályt megillető bevételeket is. A különbség tetemes, meghaladhatja az évi 200 millió forintot, hiszen több száz fős iparűzési és egyéb adót fizető cégek és idegenforgalmiadó-bevételt jelentő szállodák vannak a területen.
Csak 2010-ben válhatnak el
Kozma Katalin, Gyöngyös jegyzője a további jogi procedúráról szólva elmondta, hogy az önkormányzat októberi ülésén konstatálja a népszavazás eredményét. Ezt követően 15 nap áll rendelkezésre, hogy a kezdeményezést felterjesszék a belügyminiszternek a saját észrevételeikkel együtt. Ez utóbbiak között lesz majd az a történészi szakvélemény, amely szerint soha nem egyesítették Mátrafüredet Gyöngyössel. Mindennek fényében kell a belügyminiszternek döntenie arról, hogy felterjeszti-e a köztársasági elnökhöz a különválásról szóló kezdeményezést.
A jegyző arról is szólt, hogy az önkormányzati törvény szerint a különváló településeknek, az új, önálló önkormányzat létrehozása után, hat hónapjuk van arra, hogy rendezzék a vitás ügyeket, a többi között a külterület, a vagyon és az adósság megosztásának kérdéseit. Amennyiben ez nem sikerül, a bíróságon dőlnek el a vitás ügyek – sorolta fel a további menetrendet Kozma Katalin.
Mátrafüred leghamarabb 2010-ben válhat önállóvá, ugyanis a 2006-os önkormányzati választások kiírásáig minden valószínűség szerint nem ér véget a településalapításhoz szükséges közjogi procedúra.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
