Két konkrét állami szoftverbeszerzési üggyel illusztrálta a Microsoftot átvilágító amerikai vizsgálat, hogyan működhetett a korrupció a magyar leánycégnél.
Az már a hét elején kiderült, hogy a Microsoft Magyarországnak a világcég Egyesült Államokban lezajlott vizsgálat után létrejött peren kívüli egyezség keretében 8,8 millió dollár (2,6 milliárd forint) bírságot kell fizetnie, miután a hatóságoknak elismerte, hogy 2013-tól 2015-ig „egy vezető tisztviselője és több alkalmazottja részt vett” egy manipulált beszerzésekre és vesztegetésekre épülő ügyben.
Az amerikai igazságügyi minisztérium nyilvánosságra hozta a Microsoft Magyarországgal készült megállapodás teljes szövegét. Ebben olvashatóak a két konkrét eset részletei, üzenetek, dátumok arról, hogyan működött a Microsoft Magyarország és a viszonteladók, illetve az állami tisztviselők összejátszásával.
A hvg.hu által ismertetett nyomozati anyagok szerint a rendszerben a Microsoft Magyarország csak indirekt értékesítést végzett (és végez). A szoftverlicenceket a cég viszonteladókon keresztül adta el állami intézményeknek.
- A Microsoft Magyarország csak részt vett az értékesítési folyamatban.
- A kormány egyszerűsített közbeszerzési rendszert alkalmazott, vagyis az állam keretszerződést kötött több viszonteladóval (illetve cégekből álló konzorciumokkal), az állami szervek aztán a konkrét megrendelések esetében már csak ezeket a viszonteladókat versenyeztették egymással.
- A Microsoft lehetővé tette, hogy a sikeres üzletkötések érdekében árengedménnyel adják el a szoftverlicenceket, de ehhez a központi Business Desk engedélye kellett. Az árengedményt a viszonteladóknak minden esetben érvényesíteniük kellett (volna) az ügyfél által fizetett árban, a különbözetet nem tarthatták (volna) meg (és különösen nem fordíthatták volna vesztegetésre).
- A MS Magyarország alkalmazottai azonban már a beszerzés előtt információt szereztek arról, mely állami intézmény mennyi pénzért, milyen licenceket akar beszerezni.
- Már a beszerzés kiírása előtt tudták, melyik viszonteladó fog nyerni a versenyben.
- A MS Magyarország alkalmazottai aztán hamis érvekkel árengedményt kértek a központi Business Desktől.
- A viszonteladó azonban nem a Business Desk által engedélyezett, kedvezményes áron szerződött le a licencek eladására, a különbözetet legalább nagyrészt benyelte, és „tisztességtelen kifizetéseket” (magyarán: vesztegetést) finanszírozott belőle.
A két konkrét ügylet leírásában nem szerepelnek személy-, cég- és intézménynevek, de az “Executive 1” és “Manager 1” kifejezésekből könnyű kikövetkeztetni, hogy az MS Magyarország melyik vezetőire utalnak. Mivel az állami intézmények keretszerződésen belül bonyolították a vásárlásokat, nem egyszerű megmondani, pontosan mely intézményekről van szó. A magyar ügyészségnek azonban elvileg minden eszköze megvan ennek kiderítésére.
Az első ügy 2013. február 28-án kezdődött, mikor egy állami intézmény egyik tisztviselője e-mailben árajánlatot kért a MS Magyarország egyik alkalmazottjától 4000 szoftverlicenc beszerzésére. Júniusig bezárólag ez az alkalmazott aztán az intézmény több tisztviselőjével tárgyalt különféle üzleti konstrukciókról.
Május 2-án a magyar Microsoft egy másik alkalmazottja 44 százalékos árkedvezményt igényelt a központi Business Desktől a biznisz nyélbe ütéséhez. Azt állította, az adott intézmény október helyett már júniusban aláírná a szerződést, ha az árat sikerülne bevinni a 2 millió eurós költségkeretébe. Az igénylést „Executive 1” is megerősítette. A Business Desk viszont sokallta az árcsökkentést, ezért visszautasította.
Június 4-én, két héttel a beszerzés kiírása előtt a MS Magyarország egyik alkalmazottja e-mailben tájékoztatta „Manager 1”-et a helyzetről, ebben már megnevezte, melyik viszonteladó lesz a beszerzés nyertese.
Június 17-én ugyanez az alkalmazott e-mailt küldött az állami intézmény vezérigazgatójának (amire cc-zte „Executive 1”-et és „Manager 1”-et is), a levélben 4400 szoftverlicenc 2,36 millió euró áron történő értékesítését javasolta. A vezérigazgató a következőket válaszolta: „Köszönöm mindenkinek, elfogadom az árat, indítsuk a megrendelést!” Ugyanaznap elindították a beszerzést, az ajánlatokat június 24-ig (vagyis egy héttel későbbig) lehetett beadni.
Egy nappal később, június 18-án a MS Magyarország alkalmazottja elküldte a már győztesként említett viszonteladónak a termék- és árinformációkat, amiket a megelőző napon osztott meg az állami intézmény vezérigazgatójával. Viszont közben egy másik viszonteladó továbbította neki az állami intézménytől az ugyanarra beszerzésre kapott meghívást azzal a megjegyzéssel, hogy „Benne vagyunk”. Ő ezt a levelet továbbította „Manager 1”-nek, aki azt mondta, már beszélt valakivel annál a viszonteladónál.
Június 19-én a MS Magyarország érintett vezetői újra írtak a Business Desknek, hogy feltétlenül engedni kell az árból – holott már levajazták a beszerzés nyertesét és a vételárat is. Ezúttal a központ engedélyezett egy kisebb árengedményt.
A viszonteladó és az állami intézmény július 30-án írták alá a szerződést, 2,36 millió eurós vételárral. A diszkontnak köszönhetően 34 százalékos árrés keletkezett, amit nem érvényesítettek a végső árban, hanem, mint az amerikai igazságügyi tárca fogalmaz „a MS Magyarország alkalmazottainak tudtával az érintett állami intézménynek való szoftverértékesítéssel kapcsolatos tisztességtelen kifizetésekre fordították”.
A másik példaügyben az MS Magyarország 2014 elején kezdett egyeztetni 10 ezer szoftverlicencről szóló üzletet egy másik állami intézménnyel. A fenti ügyben is érintett alkalmazott már januárban tudta, hogy az intézménynek 3,76 millió eurója van a beszerzésre – ezt ugyanis egy táblázatban vezette.
Február 17-én az egyik viszonteladó alkalmazottja e-mailt írt a MS Magyarország alkalmazottjának, miszerint az állami intézmény anyacége 3,76 millió euró uniós forrásból tervez szoftverlicenceket beszerezni.
Február 20-án a MS Magyarország árcsökkentést kért a Business Desktől árversenyre és a vevő árérzékenységére hivatkozva, illetve sikeres üzletkötés esetére újabb megrendeléseket helyezett kilátásba. Bár a 3,76 millió eurós keret bármiféle árengedmény nélkül is fedezte volna a beszerzés költségét, a Business Desknél erről nem tudtak, így engedélyezték a kedvezményt.
Június 19-én a már sokat emlegetett MS-alkalmazott levelet írt egyik kollégájának: „az a baj, hogy most kéne még 5% :-( az Odaföntiek ötlete :-( ”.
Június 23-án egy másik alkalmazott meg is írta a Business Desknek, hogy szükség lenne még 5 százalék árengedményre. Érdekes módon üzenetében a miniszterelnököt, vagyis Orbán Viktort is megemlítette: „Még mindig dolgozunk az üzlet lezárásán. A pénzügyi vonzatokra koncentráltunk, és begyűjtöttünk minden szükséges hozzájárulást a kormányban a miniszterelnökig bezárólag.”
A Business Desk engedélyezte az újabb árengedményt, ami így összességében már 31,5 százalékra rúgott.
Június 28-án, vagyis két hónappal a beszerzés kiírása előtt az egyik viszonteladó berendelte a licenceket a jóváhagyott engedményeket tükröző, 2,2 millió eurós áron – márpedig a kiírás előtt elvileg nem tudhatott volna róla, hogy a licencekre szükség lesz.
A beszerzést szeptember 1-én hirdették meg, a szerződést október 30-án írták alá, a megrendelt licencek átmentek még két viszonteladón. Az áruk végül 3,76 millió euró volt, az az összeg, amit a MS Magyarországnál már januárban tudtak. Az árengedménynek is köszönhetően sikerült 42 százalékos árrést elérni a licencek beszerzési árához képest. A különbözetből – ahogy az előző példában – a beszerzéssel kapcsolatos „tisztességtelen kifizetéseket” finanszíroztak.
A fentiek fényében már elég könnyen magyarázható, miért bombázta szét a belső vizsgálat elején azonnal a Microsoft a magyar leánycég mellett kialakított magyar viszonteladói hálózatot. A 24.hu írta meg, hogy 2017 decemberében korrupciógyanús ügyek kivizsgálására folytatott belső nyomozást az amerikai Microsoft Budapesten, és a MS Magyarország menedzsmentjének lecserélése mellett szinte minden partnercégtől megvonták a szoftverek viszonteladására vonatkozó engedélyeket. Az amerikai jelentés szerint ezek voltak azok a cégek, amelyeknél lecsapódtak az állammal folytatott bizniszek során az extra pénzek.
