Az Egyesült Államokban látható tüntetések mögött ott lehet a bezártság és az elmúlt évek feszültsége is, de a társadalmi változás már most akkora, hogy valószínűleg nem lehet visszafordítani, mondja Sonnevend Júlia médiakutató New Yorkból. A Határsértők legújabb részében amerikai fociról, tüntetésekről és koronavírusról beszélgettünk, meg arról, hogyan reagál a sajtó a felháborodásra.
Egy jó személyes kapcsolatnak és egy hazaköltöző magyarnak köszönhető, hogy a legnagyobb autógyáraknál kiemelkedően sok magyar tervező van. Az autótervezés alapjairól és az önvezető autókról beszélgetünk Húnfalvi Andrással, a MOME oktatójával. Meg arról, hogy miért a 200-as Ikarus a kedvenc magyar járműve.
Keleti Arthur kibertitok jövőkutató szerint nem tartani kell a mesterséges intelligenciától, hanem együttműködni vele.
Cselekvő és elszenvedő magyar karakterekről, a vidékről és a fővárosból érkező szoboriparról beszélgettünk az Akik már nem leszünk sosem írójával. Podcast.
A Határsértők vendége Sulyok Katalin környezetjogász, akivel arról beszélgettünk, beperelhetjük-e az autósokat, amiért rossz a levegő, és kell-e emberi jogokkal felruházni természeti jelenségeket.
A Határsértők podcast vendége Szalai Máté, akivel arról beszélgetünk, mennyi racionalitás van Donald Trumpban, ki volt a megölt Kászim Szulejmáni tábornok, és mennyire szúrta el Irán a saját reakcióját.
Van-e klímaváltozás, és mi köze van hozzá az embernek? Honnan kezdődött a klímával kapcsolatos politikai mozgósítás? Miért lenne fontos, hogy megújuló energiákat használjunk? A Határsértők vendége Kovács Róbert.
A Határsértők új epizódjának vendége Perger István, aki a Keletiből Hongkongba címmel blogol arról, ahogy vonattal körbeutazza a világot. Eljutott Észak-Koreába, végigutazta Szibériát és üzenetet hozott Farkas Bertalannak Bajkonurból.
A Határsértők adásában Dragomán György íróval beszélgettünk arról, hogy miért jó, ha az ember nem fér hozzá minden könyvhöz azonnal, és hogy még húszezer évig ki kellene bírnunk egymást.
Várható-e hangnemváltás az önkormányzati választás után? Krekó Péter politológus szerint ehhez Orbán Viktornak a kormányzást is újra kellene gondolnia. Podcast.
Galambos Rita, a Demokratikus Ifjúságért Alapítvány vezetője szerint a gyerekeket mintha szándékosan nevelnénk le arról, hogy a politikával foglalkozzanak, a magyar közoktatás pedig kiveti magából a reformereket. Az egyházi iskolák mindeközben a szabadság szigetei lehetnek a jó oktatásban.
Hogyan derül ki a Google-kereséseinkből, hogy mennyire vagyunk rasszisták és mik a legbensőbb érzéseink? A Határsértők podcast vendége Filippov Gábor, akivel a Mindenki hazudik című könyvről beszélgetünk.
Podcastunkban Tarlós Istvánról, a jobboldal humoráról és arról beszélgettünk a politikai elemzővel, humoristával, hogy lehet-e Magyarországon olyan műsort csinálni, mint az amerikai late night show-k.
A Határsértők új részének vendége Rigó Máté, aki a szingapúri Yale-en tanít kelet-európai történelmet. Egyébként a nagy európai népmozgásokat kutatja, ebbe Magyarország megcsonkítása is beletartozik. De biztos, hogy akkor éppen rosszabb volt Romániához tartozni, mint Magyarországhoz?
Tényleg úgy voltak a nagy történelmi események, ahogy mi elképzeltük? Miért kellett látványos falat építeni Berlin közepére? Mekkora a média szerepe Orbán és Trump megerősödésében? A Határsértők vendége Sonnevend Júlia.
Boldizsár Ildikó meseterapeuta a Határsértőkben.
Veres Attila forgatókönyvíró, de több sikeres horrort is írt már. Arról beszélgettünk, hogy mennyire hasonlít az Odakint sötétebb című könyve a Rossz versekre, és hogy miért pont Torgyán József hangján szólalt meg a földönkívüliekről.
Ez itt a Határsértők, a 24.hu új podcastja. Az első részben Afrikáról beszélgetünk Marsai Viktorral, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusával, akinek ez a fő kutatási területe. Szóba kerül, hogy mennyire nem ismerjük valójában Afrikát, mit érdemes arrafelé enni, hol van Kína szerepe a térségben és hogy lehet-e Kenyából űrnagyhatalom.
Ugyanazt a világot nézzük, csak van, aki másképp.
A 24.hu beszélgetéssorozata közgazdászokkal, írókkal, politológusokkal, művészekkel és mindenki mással, aki valami érdekeset tett le az asztalra, vagy gondol a világról. Az interjúk 30-60 percesek, mélyebb tartalommal, kötetlenebb stílusban.
