Évek óta igen aggályos körülmények között nyújtanak autóhiteleket a hazai lízingcégek, a szakma képviselőinek véleményéről korábban is többször számot adtunk már a FigyelőNeten. Kolossváry Ádám, a Merkantil Csoport több vezetőjének jelenlétében tartott csütörtöki sajtótájékoztatóján ismét a piacot jellemző súlyos problémákat feszegette, amelyek következtében, véleménye szerint, hamarosan elkerülhetetlen lesz az úgynevezett lízingkonszolidáció.
 |
 |
|
|
|
A Merkantil számokban |
A Magyar Lízngszövetség adatai szerint a Merkantil csoport 95 milliárd forintnyi tavalyi hitelkihelyezésével és 15 százalékos részesedésével továbbra is a második legnagyobb a hazai lízingpiacon. (Az első a CIB Lízing, amely 2004-ben 100,5 milliárd forintnyi új hitelt nyújtott). A fizetési fegyelem romlása esetükben is érezhető: a felszólító levelek száma tavaly meghaladta a 137 ezret. Egy szerződésre 0,86 darab felszólítás jutott, vagyis lassan minden egyes hitelfelvevő kap legalább egy felszólítást. A felmondó levelek száma közel 42 ezer, egy szerződésre 0,26 volt az arány 2004-ben. A visszavett autók száma a tavalyi év során 2878 darab volt (szemben a 2003-as 1956-tal), ami a teljes portfólióra vetítve 1,79 százalék (2003-ban még 1,51). A visszavett autókból 2100-at tudtak értékesíteni. A tartalékképzést illetően egyébként a Merkantil a piaci átlagnál jóval prudensebben működik: értékvesztésre a 166,8 milliárd forintos autós hitelállományuk 7,2 százalékát tették félre 2004-ben. A jutalékháborúból is viszonylag visszafogottan vették ki a részüket: az átlagos dílerjutalék 2004-ben 6,3 százalék volt, szemben a 2003-as 6,4 százalékkal.
Az OTP tulajdonában álló csoport idei üzleti kilátásait nagy mértékben javítja, hogy 2005 februárjában átvette a Magyar Suzukitól a teljes Suzuki-állomány finanszírozását és kezelését. Ez várhatóan 40 ezer új autó finanszírozását, mintegy 20 milliárd forintnyi átlagos hitelállományt jelent pluszban. |
|
|
|
|
|
|
A bankkonszolidáció mintájára lezajló folyamatban ezúttal nem az állam lesz kénytelen majd helytállni és milliárdos tételekkel feltőkésíteni a pénzügyi vállalkozásokat, hanem a mögöttük álló bankok, jellemzően külföldi tulajdonú hitelintézetek. Minden bizonnyal lesz példa lízingcégek beolvasztására, összeolvadásokra, fúziókra annak érdekében, hogy a tartalékképzés hiánya miatt keletkezett lyukakat betömjék – fogalmazta meg “jóslás”-szagú komor vízióját a piac egyik legnagyobb finanszírozó cégének vezetője.
Kockázatok
A piacon ma eluralkodott jutalékháború következtében ugyanis nem ritkán a 10 százalékot közelítik a dílereknek kifizetett jutalékok, ez éves szinten mintegy 36 milliárd forintot jelent.
Eközben a finanszírozók átlagosan mindössze 1,82 százalékos tartalékot képeznek az autós állomány értékvesztésére (az MNB kimutatásai szerint), miáltal az autóhitelállományon belül közel 650 milliárd forintnyi kihelyezés mögött egyáltalán nincs tartalék – vélte Kolossváry Ádám.
Következmények
A jutalékháború, az alacsony tartalékképzés és kamatmentes vagy nagyon alacsony kamatú, és szinte kizárólag svájci frank alapú konstrukciók kockázata mindeközben az ügyfelek törlesztési problémáival párosul.
Kevés lízingcég közli a visszavett autók számát, de piaci becslések szerint ezek száma 20-25 ezer is lehet. Ezeket az autókat azután a pillanatnyilag pangó használt piacon roppant nehéz értékesíteni, vagyis jelentős veszteséget okoznak a finanszírozó cégnek.
