Őseink már a régmúlt időkben felismerték, hogy a Napból érkező fény és hő nélkül a Földön nem lehetne élet. Ma már viszont azt is tudjuk, planétánk akkor is egy kő és por alkotta sivatag lenne, ha a Napból érkező minden sugárzás elérné a felszínt, ám az éppen megfelelő összetételű légkör és a bolygó mágneses mezeje megszűri a káros sugárzás zömét.
Pont azt engedi be, amire szükségünk van, ám nem feltétlen annyit, amennyi még egészséges lenne az ember számára. Az ibolyán túli, ultraviola (UV) vagy ultraibolya sugárzásról van szó, és ha végre az időjárás is úgy gondolja és nyárba fordul, hamarosan az UV-sugárzás, UV-index a hírek mindennapi szereplőjévé válik.
Élettani szempontból alapvető fontosságú, a „túl sok” viszont nemcsak bőrrákot okoz, de kevésbé közismert következményként látásromláshoz, szembetegségekhez, időskori vaksághoz vezethet.
Akár vaksághoz vezethet
A bőr védelmének fontossága mára átment a köztudatba, ám még mindig kevesen veszik számításba, hogy a túlzott UV-sugárzás a szemre is negatívan hat. Védelme éppúgy elengedhetetlen, a mindennapi rutin részévé kellene válnia, akárcsak a fényvédő készítmények használatának.
Amennyiben ezt figyelmen kívül hagyjuk, rövid távon kötő- és szaruhártyagyulladás jelentkezhet, ami vérbőséggel, fájdalommal, viszketéssel járhat. Főleg vízparton és havas területen találkozhatunk az azonnali panaszokkal, az olyan fényvisszaverő felszínek ugyanis, mint például a víz, a homok vagy a hó megnövelik a terhelést.
A sugárzás káros hatása azonban az évek során összeadódik, végül igen komoly megbetegedéseket okozhat, például:
- színlátás vagy az éjszakai látás romlása;
- kúszóhártya;
- szürkehályog;
- a sárgatest sorvadása, a makula degeneráció, ami idős korban jelentős látásromláshoz, sőt vaksághoz vezethet.
Milyen a jó napszemüveg?
Akárcsak a bőr a fokozatos „barnulással”, úgy szemünk is igyekszik kiszűrni a vakító napfényen túl az UV-sugárzást is a pupilla összehúzódásával. A legrosszabb tehát ha valaki UV-szűrő nélküli napszemüveget vesz fel, ráadásul minél sötétebbet, annál nagyobb kárt képes okozni. A sötét lencsék mögé kevesebb fény jut be, ezért a pupillák kitágulnak, de mivel az UV-sugarakat átengedi, azok tágra nyílt kapun keresztül jutnak a szembe.
Fontos a forma is, magyarán hogy a napszemüveg teljesen takarjon, az oldalról, felülről bejutó sugarak éppúgy károsítják látószervünket.
Sapka és kalap
Mivel az UV-sugárzás káros hatásai összeadódnak, a védelmet is már az egészen kis gyermekeknél meg kell kezdeni. Először nyilvánvalóan teljes egészében óvni kell a napfénytől, majd a gyerekeknek való fényvédő krémekkel egy időben jöhet a sapka, kalap.
Felnőtteknek is megéri, a fejfedő jelentette árnyék felével is csökkentheti a szembe jutó sugárzást. Nyáridőn 10 és 15 óra közötti időszakban pedig mind a szem, mind a bőr védelmében kerülni kell a közvetlen napfényt.
Életet ad, de el is vehet
Kis odafigyeléssel a kockázat minimálisra csökkenthető, és azt is lényeges hangsúlyozni, az UV-sugárzás nem ördögtől való, sőt. Az emberi szem számára láthatatlan, 100 és 400 nm közé eső hullámtartományát, az UV-sugárzást hullámhossz alapján három részre bontjuk, amit A, B és C betűkkel jelölünk. Utóbbi hullámhossza a legkisebb, a hétköznapokban meglehetősen kevés szó esik róla, mert bár pusztító lenne a földi életre, a magaslégköri ózon kiszűri, nem engedi a felszín közelébe.
Az UVA-sugarak gyakorlatilag akadálytalanul érik el a felszínt, hozzájárulnak a bőr öregedéséhez, a ráncok és a bőr daganatos megbetegedésének kialakulásához. Energiája ugyan ennek a legkisebb, ám kevésbé nyelődik el a szem külső szöveteiben, ezért mélyebbre hatolva több kárt tud okozni.
Az UVB Napból érkező mennyiségének csupán kisebb hányada ér el minket, ám ez felelős leginkább a leégésért, a bőrrákos esetekért és természetesen szerepe van a szemproblémák megjelenésében is. Más részről viszont életbevágóan fontos, hiszen bőrünk e sugárzás hatására állítja elő a D-vitamint. Az újabb és újabb kutatások a D-vitamin egyre több előnyös hatására találnak bizonyítékot a csontritkulás megelőzésétől az immunerősítésen keresztül egyes daganattípusok elleni védelemig.
