Nagyvilág

Angela Merkelt ismerjük, de nem nagyon szeretjük

Angela Merkelt ismerjük, de nem nagyon szeretjük

Hiába a plakátkampány, Jean-Claude Junckerről csak a magyarok fele hallott. Az uniós vezetők többsége a közepesnél gyengébb átlagosztályzatot kapott.

Nem sok olyan magyar van, aki nem ismeri Angela Merkel német kancellárt (86 százalékos az ismertsége), az Európai Néppárt bajor csúcsjelöltjéről, Manfred Weberről azonban mindössze 51 százalék hallott, és hiába a kormányzati lejáratókampány, Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök ismertsége is mindössze 56 százalék. Bár új szereplő, 45 százalékos ismertséggel lassan megközelíti őket Matteo Salvini olasz belügyminiszter, Orbán Viktor legfrissebb szövetségese – olvasható ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet a Závecz Research készített április második felében a 24.hu számára.

A kérdőíven szereplő európai politikusok versenyében a német kancellár mögött a második 68 százalékos ismertséggel Navracsics Tibor, az Európai Bizottság magyar tagja, és rögtön a nyomában ott van a brit miniszterelnök, a brexit körüli szerencsétlenkedéssel nagy ismertséget szerző, a lemondását épp pénteken bejelentő konzervatív Theresa May (67 százalék). Ezzel egyébként nemcsak a kormányoldal céltáblájává vált Junckert, de Emmanuel Macron francia elnököt (62 százalék) is megelőzi. Őket követi a sorban Weber, Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke (48 százalék ismeri), majd Salvini.

A válaszadókat arra is megkérték, hogy iskolai osztályzatokkal értékeljék a politikusok munkáját, az 1-es értelemszerűen elégtelent jelent, a 5-ös pedig jelest. Merkelt 34 százalék értékelte elégtelenre vagy elégségesre, és 25 százalék jóra vagy jelesre. Juncker mindössze 12 százaléktól kapott négyes vagy ötös érdemjegyet, 28 százalék viszont a két legrosszabb osztályzat valamelyikét adta neki, és az átlagos érdemjegye is mindössze 2,5, míg Weberé és Merkelé 2,8.

A felmérésben rákérdeztek arra is, mi a véleménye a válaszadóknak arról, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette a Fidesz tagságát. A relatív többség szerint a magyar kormánypárt valamilyen szankciót érdemelt: 26 százalékuk elégedett volt a felfüggesztéssel, 17 százalék viszont ki is záratta volna a Fideszt a Néppártból. Alig voltak azonban kevesebben (41 százaléknyian) azok, akik szerint nem kellett volna változtatni a Fidesz státuszán.

A megkérdezettek 42 százaléka egyébként úgy véli, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztése hátrányt jelent a pártnak, 38 százalék szerint semmilyen hatása nincs, de vannak 8 százaléknyian, akik szerint kifejezetten előnyös. Ezt leginkább az ellenzéki szavazók gondolják így, a 15 százalékuk mondta azt, hogy még jól is járt a Fidesz.

Módszertan

Az adatfelvétel április 18. és 24. között készült, az ország felnőtt népességét reprezentáló 1000 fő telefonos megkérdezésével. A közvélemény-kutatás során kapott adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.

Kiemelt kép: Thibault Camus / AFP

Olvasói sztorik