A vádhatóság szerint alapos a gyanú, hogy Julian Assange nemi erőszakot követett el. Eva-Marie Persson főügyész-helyettes közölte, ha a bíróság elrendeli az őrizetbe vételt, kiadja az európai letartóztatási parancsot, hogy az ausztrál internetes aktivistát adják ki Svédországnak.
Az ügyészség közleménye szerint a brit hatóságok már tudatták, hogy Assange-t az Egyesült Királyságban elítélték, legalább 25 hét börtön vár rá, mielőtt szabadul, és folyamatban van a kiadatási eljárása, amelyben az Egyesült Államok kérte Assange átadását. A főügyész-helyettes szerint a britek feladata eldönteni, hogy a svéd vagy az amerikai kiadatási kérelmet tartják előrébb valónak.
A svédek néhány napja indították újra a nyomozást Assange ellen nemi erőszak gyanújával. A vizsgálatot 2017 májusában megszüntették, visszavonták az ellene kiadott nemzetközi körözést is, arra hivatkozva, hogy az akkor az ecuadori követségen élő férfi kézre kerítésére nincs esély.
Assange hét éven át élt Ecuador nagykövetségén Londonban, ahova a brit igazságszolgáltatás elől menekült, hogy ne adhassák ki Svédországnak. Azt követően vették őrizetbe a britek, hogy Ecuador megvonta tőle a menedéket. Azért ítélték el, mert nem jelent meg a bíróságon. 50 hét szabadságvesztésre ítélték.
Assange nem a svéd vádaktól tart igazán, hanem attól, hogy kiadják az Egyesült Államoknak, ahol a szexuális visszaéléseknél sokkal súlyosabb bűncselekményekkel, a többi között titkos adatok törvénytelen megszerzésével, államtitoksértéssel vádolják.
Az amerikai hatóságok szerint összejátszott a hírszerzési elemzőként dolgozó Bradley Manninggel, a Wikileaks így jutott több százezer diplomáciai távirathoz, amelyekből az afganisztáni és iraki háború részletei derültek ki.
Néhány hete szabadlábra helyezték Chelsea (született Bradley) Manninget, aki csaknem két hónapot töltött börtönben, amiért megtagadta a tanúskodást a WikiLeaks-alapító ügyében folyó vizsgálatban. A férfiből nővé operált 31 éves Chelsea Manning ügyvédei szerint sosem fog válaszolni a vádesküdtszék kérdéseire. Egy írásos állásfoglalásban hangsúlyozta, ha ezt megtenné, sutba dobná elveit, vívmányait, azt, amiért áldozatokat hozott.
Manning korábban már hét évet töltött a rács mögött, mert 2010-ben több mint 700 ezer, az iraki és az afganisztáni háborúval kapcsolatos bizalmas dokumentumot, közöttük 250 ezer diplomáciai táviratot adott át a WikiLeaks-nek, jelentős zavart keltve az Egyesült Államokban. A volt elemző hét évet töltött le a rá kirótt 35-ből, amikor Barack Obama akkori elnök kegyelemben részesítette. (mti)
Kiemelt kép: MTI/AP/Matt Dunham
