120 ezer katonát küldhet a Közel-Keletre az Amerikai Egyesült Államok – számolt be hétfőn a New York Times. Mindez nem eldöntött tény, hanem egy lehetséges forgatókönyv arra az esetre, ha Irán amerikai erőkre támad vagy fokozza atomprogramját.
A tervet a lap szerint a Trump-kormányzat nemzetbiztonsági csúcsvezetőinek múlt csütörtöki tanácskozásán vázolta Patrick Shanahan ügyvivő védelmi miniszter, kidolgozását pedig John Bolton, az elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója kérte. Boltonnak régi vesszőparipája, hogy az Egyesült Államoknak konfrontálódnia kell Iránnal: már George W. Bush idején vállalt kormányzati tisztsége során szorgalmazta ezt, de nem járt sikerrel.
Jobb megállapodást akartál Iránnal. Úgy tűnik, ehelyett háborút kapsz. Ez van, ha a bajuszra hallgatsz
– üzente Haszan Róháni iráni elnök bizalmasa, Heszamodin Asna a Twitteren Donald Trumpnak, Bolton jellegzetes bajszára utalva. Trump tavaly azután rúgta fel az iráni atomalkut, hogy Bolton hivatalba lépett nemzetbiztonsági tanácsadóként.
Bár azt írják, hogy a 120 ezres szám nagyságrendileg megfelel annak az erőnek, amellyel az Egyesült Államok megszállta Irakot 2003-ban, a mostani terv nem számol szárazföldi invázióval. A Newsweek forrásai szerint egyébként még ez sem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok háborút készítene elő: inkább erőt fitogtatnak Iránnal szemben, ami egy diplomáciai megoldásra irányuló stratégia része lehet.
A New York Times értesülését Donald Trump fake news-nak nevezte, tagadta a terv létezését. Ám azt mondta, „abszolút” hajlandó lenne katonákat vezényelni a térségbe. Bár reméli, hogy nem lesz szükség ilyen terv kidolgozására, de közölte: ha mégis, akkor 120 ezernél sokkal több katonát fog küldeni.
A nyilatkozatot megelőző napon négy olajszállító hajót – köztük két szaúdit – rongáltak meg az Egyesült Arab Emírségek partjainál, a szabotázzsal Iránt gyanúsította meg az Egyesült Államok. Egy amerikai vizsgálócsoport szerint iráni vagy Irán által támogatott csoportok robbantottak lyukakat a tankereken, bár erről bizonyítékot még nem mutattak fel, az iráni külügy szóvivője pedig sajnálatos incidensnek nevezte a történteket.
A Times Of Israel szerint Izrael már napokkal korábban figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy Irán szaúdi olajtermelő létesítményeket vehet célba. Iránnal szövetséges jemeni lázadók pedig kedden dróntámadást hajtottak végre egy szaúdi olajvezeték szivattyúállomásai ellen.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hétfőn Brüsszelben találkozott a francia, brit és német külügyminiszterekkel, akiknek országai szintén az atomalku aláírói közt voltak. Az európai miniszterek önmérsékletet kértek az Egyesült Államoktól, attól tartva, hogy eszkalálódhat a konfliktus. Róháni már múlt héten jelezte, hogy Irán visszaléphet az atomalku egyes pontjaitól, noha az európai felek az Egyesült Államok kilépése után is szorgalmazzák, hogy Irán tartsa be az egyezményt.
Az amerikai kormány már korábban jelezte, hogy olyan hírszerzési információk birtokába jutott, amelyek szerint Irán proxy hadviselést alkalmazva, szövetséges csoportok által támadna amerikai erőket Irakban és Szíriában. A Pentagon a múlt héten repülőgép-hordozót, B-52-es bombázókat és Patriot rakétaelhárító üteget vezényelt a térségbe, szerdán pedig az amerikai külügyminisztérium Irak elhagyására utasította az Egyesült Államok kormányzati alkalmazottait.
A Washington által áprilisban terrorszervezetnek nyilvánított Iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka úgy nyilatkozott: korábban fenyegetést jelentett Iránra nézve, ha amerikai repülőgép-hordozó jelent meg partjainál, most viszont már célpontként tekintenek rá. A New York Times által megszólaltatott tisztségviselők szerint a legnagyobb kockázata annak van, hogy a forradalmi gárda haditengerészetének hajói – a legénység fegyelmezetlenségéből eredően – provokációt követnek el.
Ugyanakkor Ali Hámeini ajatollah, Irán legfőbb vezetője kedden kijelentette: amellett, hogy nem hajlandók tárgyalni az Egyesült Államokkal új nukleáris megállapodásról, arra sem számít, hogy a kiélezett helyzet háborúba torkollik. Szerinte Amerika is tudja, hogy ez nem állna érdekében.
Az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai koalíció helyettes parancsnoka, a brit Chris Ghika kedden videokonferencián keresztül nyilatkozott a Pentagonban összegyűlt újságíróknak, és közölte: nincs megnövekedett fenyegetés Irakban és Szíriában az Iránnal szövetséges erők részéről. Mint mondta, tisztában vannak ezeknek az erőknek a jelenlétével, és figyelemmel kísérik őket a többiekkel együtt.
Néhány órával később az amerikai hadsereg nyíltan szembehelyezkedett a brit tábornokkal. Az Egyesült Államok közel-keleti műveletekért felelős Központi Parancsnoksága közölte: az amerikai erők és szövetségeseik – beleértve azt a missziót, amelynek Ghika helyettes parancsnoka – tisztában vannak a fenyegetéssel, és magas fokú készültségben vannak.
Kiemelt kép: Seaman Michael Singley/U.S. Navy / Getty Images
