Egyes országokban az éves nyugdíjkorrekció a bérek változásához kötődik és így a bérek és nyugdíjak aránya változatlan tud maradni. Magyarországon azonban a nyugdíjak emelésekor az infláció a meghatározó tényező. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy 2015-től az intenzív béremelkedések hatására, a bérek és a nyugdíjak gyakorlatilag két teljesen külön pályáján mozognak, írta a Bankmonitor.hu.
Mit jelent ez konkrétan? 2015-ben 121 041 forint volt az átlagnyugdíj és 159 612 forint a nettó átlagbér. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak 24 százalékkal maradtak el a bérektől. Az elmúlt pár évben a munkaerőhiány hatására 8-12% közötti mértékben emelkedtek évente átlagosan a nettó bérek, így 2019 márciusára 237 000 forint lett az átlagbér. Ezzel szemben idén év elején az átlagos nyugdíj értéke 134 900 forint lett. Vagyis
Összegszerűen pedig
A szakportál azt is írja, hogy semmilyen jel nem mutat a munkaerőhiány enyhülésére, így vélhetően a folytatódik a nyugdíjak leszakadása a bérektől, legfeljebb az olló nyílásának meredeksége csökken csupán egy kicsit. Megállapítják továbbá, hogy mivel a bérek tartósan elszakadtak a GDP-növekedéstől és a termelékenység javulásától, így nem is lenne valós fedezet a nyugdíjak bérekkel azonos mértékű növelésére. Mindez különösen igaz annak tükrében, hogy változatlanul tart a magyar társadalom elöregedése, azaz a nyugdíjasok számához viszonyítva folyamatosan csökken a dolgozók aránya, így egyre kevesebb ember befizetéseinek kell fedezetet nyújtani mind több ember nyugdíjára.
Korábban mi is írtunk róla, milyen következményekkel járhat ez a trend:
A trend megfordulására tehát érdemi esély nincs. Ma az átlagos nyugdíj az átlagos bér 57 százaléka. 15-20 év múlva 50% alatt lehet. Ha kíváncsiak, mit javasolnak a jövő nyugdíjasainak, kattintsanak.
Kiemelt kép: MTI / Varga György
