Miért érdekes hatvanötödjére is azt nézni, mit evett valaki a héten vagy hogy milyen göncöt sikerült 500 forintért turkálnia?
– kérdeztük legutóbbi influenszer-interjúnkban Baumgartner Katát. Sokra akkor nem jutottuk, így azután mélyedtünk el a vásárlós videók világában. Nyilván — ahogy a legtöbb külföldi videós trend — a haul-szerű tartalmak is meghatározóak lettek a magyar YouTube-on.
Leggyakrabban azokat a videókat kapjuk, amelyek arról szólnak, hogy az influenszer kifosztja a boltok akciós kínálatát, és ezt követőinek mutatja meg. Nem ritkán 20-30 percen keresztül ezt nézzük, a termékeket folyamatosan mutogatja a kamerának. A formátum nyertesei a márkák marketingesei, akik hátradőlve nézik az ingyenreklámot.
Ez a tevékenység érdekli az embereket, sőt ez az egyik legnépszerűbb videós trend a YouTube-on. Legtöbbször egyébként ezek a videók mentegetőzéssel indulnak: a youtuber elmondja, ő nem akarta megcsinálni ezt a videót, de „rengetegen kérték tőle”.
Egy pár évvel ezelőtti amerikai kutatásban 11 ezer 14 és 51 év közötti női YouTube-fogyasztót kérdeztek meg a témában, ebben a kedvenc videófajtájukról is nyilatkozni kellett.
Kiderült:
- háromnegyedük néz haul videókat,
- a megkérdezett tinédzserek közül pedig tízből heten a haul vagy unboxing videókat kedvelik legjobban az összes videós trend közül.
Eltűnőben a hitelesség
Az influenszereknek most már külön helyük van a brandmarketing világában, de a hitelesség kérdése még mindig kényes téma. Ezen nem segít az sem, hogy például a külföldi videósok relatíve nagy sikerrel rombolják a szakma megítélését. Logan Paul, az egyik leghíresebb amerikai influenszer például arról készített videót, hogy egy erdőben levideózott egy öngyilkos férfit, közben meg marhaságokat üvöltött a kamerába. Egy másik videós, Yvona Mendoza vegánként volt jelen a netes kultúrában, majd valaki egy étteremben rajtakapta, hogy halat eszik. Az Unilever multinacionális nagyvállalat vezetője, Keith Weed jól ragadta meg a problémát, miután januárban felszólalt, mert szerinte újra kell építeni a hitelességet:
Bizalom nélkül a reklámnak nincs jövője. A bizalom nélküli márka pusztán egy termék, a bizalom nélküli reklám pedig csak zaj, ami eltűnik.
Épp ezek miatt szigorú szabályozások léptek érvénybe a platformon is: megpróbálják jobban ellenőrizni a hamis követőket, a szponzorált tartalmak feltüntetését minden eddiginél komolyabban ellenőrzik majd.
Miért nem kattintunk el haulról vagy az unboxingról?
Egyes kutatások szerint ennek a két videótípusnak hipnotikus hatása van. A kicsomagolós tartalmaknál például a doboz rejtélye viszi tovább a nézőt, aki egyfajta élményutánzást kap, mert ugyan nem ő bontja ki a csomagot, de ha más csinálja, az valamilyen igényt kielégít. Különösnek hathat a tény, de az ASMR-jelenség egyik kiváltó oka is lehet némely videó. Ez inkább a relaxáció felé viszi el a nézőket.
Egy másik elmélet azt mondja, a gyerekkorból jövő meseolvasás lehet az egyik magyarázat: egy doboz felkelti az érdeklődésünket, kíváncsiak vagyunk, mi lehet a belsejében, így várakozással tölt el minket a kibontása. Különös, de ügyfélélményt is épít, igaz, nem a hagyományos módon. Sok videóban olyan tárgyakat mutatnak be, amiket a fogyasztói társadalomban magasan rangsoroltak, így azok ilyen formában történő megismerése vágyakozással tölti el a nézőt, akár vásárlási hajlamot is indít benne. Hiába nem birtokoljuk az adott tárgyat, a videó nézése közben mégis egy birtoklási érzet keríti hatalmába a nézőt, azaz hiába nem övé a cucc, valahol mégis annak érzi.
Nem véletlen, hogy a haul- és unboxing videók egy része szponzorált tartalom, ami annyit jelent: a kicsomagolandó/bemutatott terméket kapta az influenszer, hogy megmutassa követőinek.
Mindez egyébként azt jelenti, szeretjük, ha minél több dolog lehet a miénk, ezek rendszerint tárgyakban öltenek testet, és egy alapvető kíváncsiság is ott rejtőzik bennünk arról, hogy:
- miért vette ezt?
- Mennyibe került?
- Honnan volt rá pénze?
- Miért használja?
- Vajon kapta?
- Van neki ugyanolyan cucca, mint nekem?
Akkor is nézzük, ha tudjuk, fizettek érte
Ha körülnézünk a magyar influenszer-közegben, gyakran hallhatjuk, hogy úgy kezdődnek a videók,
ezt a csomagot XY cégtől kaptam, hogy megmutassam nektek, és tudjátok, olyat egyébként sem mutatnék nektek, amivel nem tudok azonosulni 100%-ig.
Az ilyen betanult szövegek után erős a gyanú, hogy a videó soha nem készült volna el, ha a cég nem az influenszeren keresztül akarna elérni a követőkhöz. Ezzel nincs is semmi baj, ez is a marketing egyik formája, talán a legnépszerűbb 2019-ben, baj egyedül a körítéssel lehet. Ettől eltekintve a megtekintések gyűlni fognak a videó alatt a fent említett okok miatt, még
Gyakori kifejezés még a „szereztem valami újat”, amivel a videós nem mondja ki, hogy az adott terméket valahonnan ingyen kapta, netán bújtatott szponzoráció jegyében. Ezt valamiért szeretik hangoztatni a videókban, bár inkább lenne érdemes nyíltan elmondani a követőknek, hogy honnan van az adott termék. Nyilván nem minden esetben igaz a szereztem=kaptam, a lentebbi videóban például elhangzik egy mondat, hogy
szinte nincs olyan nap, hogy ne jönne valami csomagom.
Ez pedig azért is érdekes, mert a Temes Anikó csatorna még csak most lépte át a húszezer feliratkozót, képzeljük el, mennyire hatványozódik ez száz- vagy kétszázezer követő esetében, és akkor még az Instagram-jelenlétet bele sem számoltuk ebbe — persze, a kettő között van átfedés. Valószínűleg célszerű minden esetben egyértelműen elmondani, ez vagy az a termék ajándék vagy vásárlás útján került-e az influenszerhez, a Guardian riportjában különösen nagy figyelmet kapott a téma április elején.
Kiemelt kép: YouTube
