Az Európai Unió Bírósága csütörtökön hozott ítélete egy konkrét, erstés ügyben kimondta, hogy az uniós joggal ellentétesek azok a magyar jogszabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy visszamenőleges hatállyal megsemmisítsék az árfolyamkockázattal kapcsolatos tisztességtelen szerződési feltételt tartalmazó devizaalapú kölcsönszerződéseket. AZ ítélet kimondja többek között, hogy:
- Azzal nem ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló olyan kérelemnek, mint amilyen az alapügyben szerepel, feltéve hogy az ilyen szerződési feltétel tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé teszi azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e tisztességtelen szerződési feltétel hiányában lett volna, és
- azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely olyan körülmények között, mint amilyenek az alapügyben szerepelnek, az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé, hogy helyt adjon a kölcsönszerződés valamely, árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezésének tisztességtelen jellege miatti megsemmisítésére irányuló kérelemnek, ha az eljáró bíróság megállapítja, hogy e szerződési feltétel tisztességtelen, és hogy a szerződés az említett szerződési feltétel hiányában nem teljesíthető.
A Pénzcentrum azt írta, ítéletében az uniós bíróság kimondta, egy tisztességtelennek minősített szerződési feltételt úgy kell tekinteni, mint amely nem is létezett, és így nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. Számára olyan helyzet visszaállítását kell lehetővé tenni, mint amilyenben az említett szerződéskikötés hiányában lenne. Az árfolyamkockázatra vonatkozó szerződési feltételt illetően a bíróság rámutatott, abban az esetben, ha bizonyítják e szerződési feltétel tisztességtelen jellegét, az ilyen rendelkezést tartalmazó szerződés érvényben tartása nem tűnik jogilag lehetségesnek.
Semmisek lehetnek a szerződések?
Van olyan értelmezés is, hogy semmissé tehetőek az ítélet alapján a devizahiteles szerződések. A 24.hu a Bankmonitort kérdezte, valóban így van-e, mekkora reményt adhat a devizahiteleseknek az új ítélet. Azt jelenti-e a döntés, hogy az árfolyamkockázat úgy ahogy van, tisztességtelen? És hogy semissé lehet nyilvánítani a devizahiteles szerződéseket?
Sándorfi Balázs ügyvezető szerint nem erről van szó. Az ítélet értelmezése alapján csak annyit jelent, hogy az árfolyamkockázat ügyfélre hárítása is lehet tisztességtelen. Azaz a jogi úton bizonyítani kell a bank tisztességtelen magatartását. Ha ez sikerül, akkor a szerződésben megsemmisíthetővé válik az árfolyamkockázati elem.
Ebben az esetben az eredeti állapot helyreállítása szükséges. Mindez megítélése szerint egyet jelent azzal, hogy:
- a hitelszerződés utólag forintalapúvá válik, a megfizetett árfolyamkülönbözetet (forint gyengülés hatását) előtörlesztésként kell a banknak elszámolni;
- ha forint alapúvá válik utólag a hitel, akkor kérdéses, hogy milyen kamatszintet számíthat fel a bank -> vélelmezhetően az adott időszakban fogyasztóknak kínált (egyéb jellemzőiben azonos) forint hitel kamatait kell felszámítani.
Tovább vizsgálják a devizahiteles ügyeket
A Kúria honlapján többek között azt írta, az Európai Unió Bírósága mostani ítéletében megállapította, hogy a nemzeti szabályozás nem ellentétes a korábban hatályos uniós fogyasztói irányelvvel (93/13/EGK). A kölcsönszerződések érvényben tartása ugyanis megfelel a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett azon célkitűzésnek, mely szerint a felek közötti egyensúly helyreállítására nem a tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó szerződés semmissé nyilvánítás útján, hanem a szerződés egésze érvényességének a lehetőség szerinti fenntartásával kell törekedni.
Az Európai Unió Bírósága döntése szerint ugyanakkor az irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely az eljáró bíróság számára nem teszi lehetővé az árfolyamkockázattal kapcsolatos rendelkezések tisztességtelensége miatt a szerződés „megsemmisítését”, aminek következtében a fogyasztó mentesülne az árfolyamkockázat viselése alól.
A Kúria elnöke által a devizahiteles érvénytelenségi perek jogalkalmazási gyakorlatának vizsgálatára felállított Konzultációs Testület jelenleg tovább vizsgálja azt a kérdést, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történik. A Konzultatív Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele ezt követően várható.
Kiemelt kép: Demonstrálók a budapesti Markó utcában, a Kúria épülete elõtt 2013. december 16-án. A Kúria polgári kollégiuma ezen a napon jogegységi ülésen tárgyalta a devizahitelek elvi kérdéseit. MTI / Kallos Bea
