A Magyar Hírlap írta meg nemrég, hogy a kormány még az idei év első felében bezáratja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot, és az ott gondozott gyerekeket az ország külöböző pontjain – Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon és Budapesten – helyezi el. Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a kormánypárti lapnak az elavult, nagy létszámú tömegintézmények felszámolásával indokolta a fóti gyermekotthon bezárását. Az államtitkár szerint azért is van szükség a fóti intézmény kitagolására, mert a kommunizmus alatt létrehozott gyermekotthonokat sok esetben a települések szélén álló, leromlott kastélyokban, egykori kolostorokban alakították ki. Azt ígérte, hogy a költözés után a mostaninál jobb körülmények között lesznek elhelyezve a fóti gyerekek.
Az államtitkár érvelése több szempontból is sántít; egyrészt a fóti gyermekotthon a város központjában található, nincs elzárva a külvilágtól, a kastélypark bárki által látogatható. Másrészt az intézmény gyakorlatilag már most ki van tagolva: a gyerekek nem a valóban leromlott állapotú kastélyépületben laknak, hanem a több tíz hektáros park területén álló, modern, kis létszámú lakóotthonokban. Az államtitkár szavaiból az sem derül ki, mi alapján számít Fót tömegintézménynek, ott ugyanis három részleg működik:
- a speciális gyermekotthonban gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. A 32 férőhelyes otthonban nincs telt ház, körülbelül 20 gyereket látnak el.
- a különleges gyermekotthonban gondozzák a tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult) különleges szükségletű gyerekeket. Ők 24-en vannak, van köztük veseátültetésen átesett, dialízisre szoruló gyerek is. Ezeket a gyerekeket különösen érzékenyen érintené a költözés, mivel az évek alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki az ápolóik és köztük.
- a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában történik a 14 évnél fiatalabb menekültek ellátása, ide kerülnek a tranzitzónába érkező gyerekek is. Nekik ugyanúgy speciális ellátásra van szükségük, többek között pszichés segítségnyújtással és interkulturális közvetítéssel. Ők vannak a legkevesebben, hatan összesen.
Már két éve megmondták, hova kerülnek a fóti gyerekek
Nem először hallani arról, hogy a kormány bezárja Fótot; Rétvári Bence egy 2017-es írásbeli válaszában azt is megnevezte, hogy a menekült gyerekeket az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola területén, egy volt iskolaépületben kialakításra kerülő 48 férőhelyes otthonban helyeznék el. Ennek megvalósítására 416 millió forintot ígért a kormány.
A sérült gyerekek sorsáról azt írta Rétvári, hogy ellátásukat új különleges gyermekotthoni férőhelyek kialakításával fogják megoldani. Konkrét intézményt nem nevezett meg, a Népszava viszont úgy tudja, hogy a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba kerülnek, ami a lap információi szerint nincs akadálymentesítve.
A speciális gyermekotthon lakói pedig Zalaegerszegre és Kalocsára kerülnének: 24, illetve 8 férőhelyet alakítanak ki az ottani intézményekben. A „specisek” sorsa azért egyértelműbb, mert ők kizárólag a fótihoz hasonló, fiúk számára fenntartott központi speciális otthonba kerülhetnek elhelyezésre, és ilyenből összesen kettő működik még az országban: Zalaegerszegen és Kalocsán. Ezért is érthetetlen, miért akarják bezárni a fóti intézményt, hiszen ezzel csökkenne azoknak a központi speciális gyermekotthonoknak a száma, amelyek országos hatáskörűek, azaz bárhonnan fogadnak gyerekeket, és a legsúlyosabb eseteket látják el.
Szél Bernadett független képviselő tavaly ősszel végiglátogatta a helyszíneket. Blogján azt írta, egyik intézmény sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, mikor és hányan költöznek a fóti gyerekek. Zalaegerszegen akkor kezdték meg a három, 8-8 férőhelyes lakóegység kialakítását, még csak az alapozásnál tartottak. Kalocsán azt a tájékoztatást kapta, hogy tervben van a férőhelybővítés, de konkrétumokat nem közöltek. Mindkét intézmény közel telt házzal üzemelt akkor, Kalocsán például többoldalas várólistát mutattak a képviselőnek. Ellenben Aszódon el sem kezdődött a romos épület átalakítása, és semmi sem utalt rá, hogy a jövőben ez változni fog.
Gyermekotthon a város szélén
A bezárásról szóló hír megjelenése után mi is felkerestük az egyik helyszínt, az EMMI Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola Zalaegerszegi Gyermekotthonát. A fótival ellentétben erre a gyermekotthonra valóban igaz, hogy a település szélén van: a városhatártól autóval öt percre található épületet több oldalról is szántóföld határolja, a legközelebbi “szomszéd” egy ipari park. A fákkal sűrűn körbevett épületegyüttest eleve nehezen találja meg, aki nem ismerős a környéken, mivel az útról nézve semmi sem utal arra, hogy a fák mögött egy gyermekotthon működik.
A központi épület mögött találtuk meg a Szél Bernadett által említett lakóegységeket. Kívülről úgy tűnt, hogy a végéhez közeledik az építkezés, a munkások már az utolsó simításokat végzik. Kerestük az otthon igazgatóját, de azt a választ kaptuk, hogy a fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) engedélye nélkül nem nyilatkozhat a sajtónak. Más forrásból megtudtuk, hogy az építkezés valóban hamarosan befejeződik, de azt nem tudják a dolgozók, hogy kinek készül az új 24 férőhelyes részleg: a 48 férőhelyes otthonban nincs telt ház és várólista sincs jelenleg.
Más speciális otthonokhoz képest furcsa az a megoldás, hogy az új részlegek nem kapcsolódnak közvetlenül a központi épülethez, pedig szakmailag indokolt lenne (többek között a szökések miatt), Fóton is egyetlen zárt épülettömbben vannak elhelyezve a gyerekek. Mivel helyben még nem látták a fejlesztés szakmai programját, ezért senki sem tudja, miért így lett kialakítva a három részleg.
Tavaly novemberben az ombudsman utóvizsgálatot tartott a zalaegerszegi otthonban, ennek során megállapította, hogy nem oldották meg a korábban jelzett problémák nagy részét: továbbra sem biztosított a megfelelő oktatás, nem javult az étkeztetés minősége, a környezet sivár és lepusztult. Mivel az igazgató nem nyilatkozhatott nekünk, így nem tudtuk megkérdezni, hogy azóta sikerült-e kijavítani a jelentésben szereplő hiányosságokat.
Hozzá sem nyúltak a menekülteknek kinézett romos épülethez
Mivel az országgyűlési képviselők igazolványukkal külön engedély nélkül bemehetnek ezekbe az intézményekbe, ezért megkértük Szél Bernadettet, hogy járja velünk végig a fóti gyermekotthon bezárásában érintett helyszíneket. Az intézményvezetők nem nyilatkozhattak nekünk, ahogy arra sem kaptunk engedélyt, hogy képeket készítsünk. Cikkünkben azokat az információkat foglaljuk össze, amiket a képviselő kapott a gyermekotthonok vezetőitől.
Elsőként Aszódot kerestük fel; Puskás Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola igazgatója elmondta a képviselőnek, hogy továbbra sincs hivatalos értesítésük arról, hogy náluk helyeznék el a fóti menekült gyerekeket. Néhány éve volt egy bejárás, akkor merült fel először a korábban említett iskolaépület átalakítása. Maga az épület teljesen elkülönül a javítóintézettől; onnan még egy jó tíz percet kell felfelé sétálni a gyümölcsfákkal teleültetett domboldalon. Mondani se kell, a menekülteknek kiszemelt terület nemcsak az intézettől, hanem a várostól is messze esik.
Tavaly ősz óta senki sem nyúlt a méteres betonfallal körbevett épülethez, ugyanolyan romos, mint az akkor készült képeken. Jó eséllyel az egészet le kéne dózerolni, ezért kizárt, hogy a következő hónapokban bárki beköltözzön oda, mondta a javítóintézet igazgatója Szél Bernadettnek. Máshol nem tudnák elhelyezni őket Aszódon, mivel törvény szerint őket nem fogadhatja a javítóintézet. Felmerül a kérdés, hogy ha nem Aszódra, akkor hova kerülnek majd a menekült gyerekek?
A hvg.hu cikke szerint a fóti otthon bezárásának hírére többen levélben tiltakoztak az aszódi polgármesternél. Két éve is nagy felzúdulást keltett a városban a menekültek költözése, ennek nyomán Vécsey László, a térség fideszes képviselője egy lakossági fórumon kijelentette, hogy „jelenleg és a közeljövőben biztosan nem költöznek menekült gyerekek Aszódra”.
Bővítették az otthont, de nem tudni, ki fog beköltözni
A második helyszínen, az EMMI Kalocsai Gyermekotthonban sem tudtak többet a fóti gyerekek költözéséről, mint Aszódon vagy Zalaegerszegen. „Pont annyit tudok, mint ön” – mondta Szél Bernadettnek Juhász Gábor, az intézmény vezetője. Egy biztos, hogy Kalocsán lenne hely számukra: a bővítési munkálatok januárban kezdődtek az otthon egyik használaton kívüli szárnyában (tehát Zalaegerszeggel szemben itt az épületen belül történt fejlesztés), 8 új férőhelyet alakítanak ki a részlegen. Már folyamatban van a gyerekek és a nevelők szobáinak kialakítása, a részleghez külön konyha és vizesblokk tartozik majd, mindez akadálymentesítve. A tervek szerint tavasz végére, mire elvileg bezár a fóti gyermekváros, befejeződnek a munkálatok. Hogy végül ki fog oda beköltözni, a fótiak vagy mások, azt senki sem tudja: jelenleg 13 gyerek szerepel a kalocsaiak várólistáján, tudta meg a képviselő.
Az igazgató elmondása alapján ennél több férőhelyet is ki tudnának alakítani, mert van elég hely ehhez az épületben, ezért némileg érthetetlen, miért Zalaegerszegen hoztak létre 24 férőhelyet, mondta Szél Bernadett. A kalocsai intézmény mellett szólna az is, hogy a zalaegerszegivel szemben az a város központjában található, sokat viszik a gyerekeket külső programokra, próbálják őket bevonni a város életébe. Kalocsán 48 gyereket gondoznak, ehhez jönne a nyolc új lakó, de az igazgató szerint a megnövekedett létszám nem fog gondot okozni, mert könnyen fel tudnak venni elegendő dolgozót, elsősorban nevelőket és gyermekfelügyelőket, és két szakmai egységre bontják az intézményt.
2016-os jelentésében az ombudsman azt írta a kalocsai speciális gyermekotthonról, hogy a nevelők, gyermekfelügyelők rendszeresen bántalmazzák a gondozott gyermekeket. Szél Bernadett rákérdezett, hogy a vizsgálat óta történt-e változás az otthonban, válaszul az igazgató elmondta, hogy mindenben megfelelnek az ombudsmani ajánlásoknak, jobban megszűrik a jelentkezőket.
Abban bíznak, hogy költöznek a dolgozók is
Harmadik helyszínként a Bolyai Gyermekotthoni Központhoz tartozó Hűvösvölgyi Gyermekotthont kerestük fel, a hírek szerint itt helyeznék el a 24 különleges szükségletű, tartósan beteg és sérült gyereket. Az igazgató arról számolt be Szél Bernadettnek, hogy ezt az otthon profilja lehetővé tenné, mivel különleges szükségletű gyerekek – mint amilyenek a fótiak is – ellátására is van engedélyük.
Az otthon két épületben működik, az egyik 32 férőhelyes, ott 30 gyerek lakik, tehát oda nem férnének be a fótiak. A másik épület 34 férőhelyes, abban átmenetileg az egyik befogadó otthon lakóit helyezték el, ők áprilisban költöznek ki. Ez akár lehetne a fóti gyerekek új otthona, csakhogy Szél Bernadett elmondása alapján az épületek valóban nincsenek akadálymentesítve, ami a szintkülönbségek miatt különösen nagy probléma lehet a kerekesszékeseknek. A szóban forgó épület maga rossz állapotban van, a berendezés sivár, alig vannak bútorok, számolt be a látottakról a képviselő. A lepusztultság mellett az is gond lehet, hogy egyetlen épületbe lennének bezsúfolva a gyerekek, ellentétben Fóttal, ahol kisebb lakóotthonokban élnek. Az igazgató nem tudott semmi biztosat arról, hogy kerülnek-e hozzájuk Fótról gyerekek. Abban bíznak, ha mégis így lesz, akkor a gondozóik jönnek velük, mivel a budai otthonban nincs szakember az ellátásukhoz.
Mindeközben a kormány szócsövének számító Magyar Nemzet arról írt, hogy a gyermekváros bezárása után a kastélyt felújítják, és a későbbiekben állami protokoll-, illetve kulturális-társadalmi események színhelyeként funkcionál majd. A cikk így zárul:
közel a repülőtér, exkluzív a hely, a megújulásával mindenki csak nyer. A fótiak is, hiszen gyönyörű parkot és pezsgő kulturális életet kapnak.
Kiemelt kép: Fót, Abcúg/Szél Bernadett
