A miniszter emlékeztetett arra, hogy míg 2003-ban Magyarországon 8,7 millió tonna volt a gabonatermés, addig tavaly ennek majdnem duplája, több mint 16,5 millió tonna, s búzából 3, kukoricából pedig 4 millió tonna felesleg halmozódott fel.
A magyar termelők nagyobb szállítási költségeiről szólva (ez tonnánként nagyjából 20 euró többletköltség a tengerparthoz közeli, külföldi termelőkkel szemben, ha a magyar gabonát mondjuk németországi kikötőbe kell szállítani), ajánljon fel raktározási lehetőségeket külföldön a magyar gabona számára.
A tavalyi bő gabonatermés és az azt befogadni képes raktárkapacitások hiánya miatt az Európai Unióban idén sok ország eladatlan gabonakészletekkel küzd. A hétfői brüsszeli tanácskozáson a témát elővezető osztrák agrárminiszter nyíltan ki is mondta: Közép-Európában lehetetlen piaci helyzet alakult ki, melynek megoldása szabadpiaci eszközökkel nem lehetséges. Az intervenciós mennyiség napról napra nő, nem elég a raktárkapacitás, egyes országok árfolyamproblémákkal küzdenek, s az EU által felkínált exporttámogatás nem fog egyértelmű választ adni e problémára – mondta az osztrák politikus.
Németh szerint Magyarországon talán még súlyosabb is a helyzet, mint másutt. Ezt azzal támasztotta alá, hogy brüsszeli adatok szerint a mai napig a teljes EU-ban 7,4 millió tonna gabona lett felajánlva intervencióra, s ezen belül Magyarországon 3,6 millió tonna: azaz a teljes EU-felajánlás majdnem fele Magyarországon keletkezett. Ráadásul a február végéig át is vett magyarországi intervenciós mennyiség elérheti az egymillió tonnát, s ez a rákövetkező két hónapban szerinte minimum megduplázódik. Németh figyelmeztetett: az intervenciós kötelességet Magyarország csak akkor tudja majd teljesíteni, ha külföldi raktárakat is igénybe vehet.
Ami az EU által meghirdetett exporttámogatási ajánlatot illeti, Németh fontosnak mondta, hogy erre a magyar kereskedők is jelentkezzenek, de úgy vélte: nincs túl sok esélyünk a sikerre. A rendszer ugyanis pályázati módon működik. Azok a kereskedők kapnak majd jogot 2 millió tonna búza kiszállítására az EU területéről, akik ezt a legalacsonyabb támogatás mellett tudják vállalni, márpedig a magyar kereskedők – éppen a szállítási többletköltségek miatti versenyhátrány, valamint a dollár-forint árfolyam elmúlt évekbeli, kedvezőtlen változása miatt – erre alig-alig képesek.
