A PM honlapján közzétett törvényjavaslat általános indoklása szerint az államháztartás pénzforgalmi szemléletű hiánya 2003-ban 1094,5 milliárd forint volt, a GDP 5,9 százaléka. A jövedelemcentralizáció aránya a 2003. évi előirányzat szerint 40 százalékról 41 százalékra növekedett, a jövedelem-újraelosztás aránya pedig 46,9 százalékra nőtt, miközben a költségvetés módosított előirányzata 44,5 százalékos újraelosztási aránnyal számol.
A központi költségvetés adóssága 2003-ban a törvényjavaslat szerint elérte a GDP 57,5 százalékát, szemben a 2002. évi 55,6 százalékkal.
Az általános indoklás megfogalmazása szerint a 2003. év végi adósságállomány magasabb szintjét egyrészt az okozta, hogy a tervezettnél magasabb lett a kormányzati szektor hiánya, másrészt a forint gyengülő árfolyama miatt a devizában denominált adósság forintban kifejezett összege is a vártnál jobban növekedett. Ehhez járult még hozzá, hogy a privatizációs bevételek is elmaradtak a tervezettől. A törvényjavaslat megállapítja, hogy 2003-ban bár az eredetileg elfogadott költségvetésben foglaltaknál több bevételt ért el az állam, az utóbb módosított prognózisoktól elmaradtak az adóbevételek.
A személyi jövedelemadónál és a társasági adónál jelentkező kiesést azonban kompenzálta az áfa, illetve a vártnál jóval sikeresebb egyszerűsített vállalkozói adóból származó bevételi többlet. Így az államháztartás összes bevétel elérte a GDP 41 százalékát, míg kiadásai annak 46,9 százalékát tették ki.
A többletköltségek közül a törvényjavaslat elsőként a lakástámogatásnál jelentkező többlet kamattámogatást emelte ki, amely elérte a GDP 0,3 százalékát. Az előre nem tervezhető kötelezettségek között közül kiemelik a Legfelsőbb Bíróság döntését, amely alapján ki kellett fizetni a kismamák elmaradt jövedelempótlékát, ezáltal többletkiadások jelentkeztek a családi és szociális támogatásoknál. Ugyancsak a tervezettnél nagyobb kiadást okozott a nyugdíjemelés vártnál magasabb mértéke, ami januárban 8,4 százalék, majd novemberben visszamenőleges hatállyal plusz 2,2 százalék volt.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak hiánya a tervezett mértéket a GDP 0,4 százalékával haladta meg úgy, hogy a túllépéshez jelentős mértékben hozzájárult a gyógyszertámogatások többlete is.
A helyi önkormányzatoknál az előzetesen tervezettnél 32 milliárd forinttal magasabb hiány alakult ki.
