A levelet Anna Uljanova, Lenin legidősebb nővére írta Sztálinnak, és az áll benne, hogy anyai nagyapjuk ukrajnai zsidó volt, aki azért tért át a keresztény hitre, hogy tanulhasson, továbbá hogy elkerülhesse a zsidók számára kötelező letelepedési helyet előíró rendelet hatályát. “Szegény zsidó családból származott – a nagyapa -, keresztlevele szerint a zsitomiri Mozesz Blank fia volt” – írta Uljanova az 1924-ben elhunyt Lenin helyére lépő Sztálinnak 1932-ben. Lenin nővére levelében rámutatott: “Vlagyimir Iljics mindig nagy véleménnyel volt a zsidókról, és sajnálom, hogy családunk eredete – amelyet mindig gyanítottam – nem vált ismertté életében”.
Lenin nővére arra kérte Sztálint, hogy tegye közzé a Lenin származásáról szóló adatokat, és ezzel lépjen fel az antiszemitizmus terjedése ellen. Sztálin azonban nem vett tudomást a javaslatról, és utasította Uljanovát, hogy tartsa titokban ezeket az adatokat.
A cári Oroszroszágban a zsidók csak egyes vidékeken lakhattak, és ezek a mai Litvánia, Fehéroroszország, Lengyelország, Moldova és Ukrajna területén voltak. A dühöngő antiszemitizmus miatt sok zsidó csatlakozott a bolsevik mozgalomhoz, és néhányan az 1917-es forradalom után a hatalomra jutó kommunista párt vezetői közé kerültek. A forradalom vezére, Lenin azonban Uljanov néven született 1870-ben, és kizárólag orosznak vallotta magát. A Lenin vezetéknevet 1901-ben, szibériai száműzetése idején vette fel. Hivatalos életrajzában, amelyet unokahúga, Olga Uljanova írt, csak orosz, német és svéd gyökerekről van szó.
Lenin életében ugyan kapott némi támogatást a zsidó kultúra, de ez véget ért a harmincas évek elején, amikor Sztálin antiszemita tisztogatásokat rendezett a kommunisták körében, és azt tervezte, hogy a Szovjetunióból minden zsidót a kínai határra, a későbbi Birobidzsánba telepít.
A kiállításon kizárólag a titkosítás alól nemrég felszabadított 111 dokumentum látható, és mind első ízben került a közönség elé.
Bemutatnak egy olyan levelet is, amely arról tanúskodik, hogy Lenin az 1922-ben elszenvedett szélütése nyomán olyan állapotban volt, hogy megkérte Sztálint: hozzon neki mérget.
Marija Uljanova, Lenin legifjabb húga 1922-ben azt írta: “Nem véletlenül választotta erre Sztálint: tudta, hogy szilárd talajon álló bolsevik, akiben nincs semmiféle szentimentalizmus. Ki más merné kioltani Lenin életét?”
Nem kevésbé morbidak a politikai bizottság tagjai által rajzolt karikatúrák, amelyek szintén a kiállításon tekinthetők meg. Nyikolaj Buharin Sztálint hatalmas, eltúlzott orral, örökös pipájával ábrázolta, és a többi rajz sem túl hízelgő.
A kor egyik vezető közgazdásza Trockijt bolygó zsidónak, a pénzügyminisztert pedig furcsa pózban lógva rajzolta meg. Az utóbbi karikatúra alá Sztálin azt írta: “Felakasztani a golyóinál fogva”. Mindkét karikaturistát és a minisztert is 1938-ban letartóztatták, és később kivégezték.
