A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. A University College of London (UCL) munkatársai által vezetett csapatnak most sikerült megállapítania a kőbányák pontos helyét, illetve azt, hogy mikor és hogyan bányászták az alapanyagokat – írja az MTI.
Mike Parker Pearson, az UCL régésze és a csapat vezetője szerint a felfedezés egy lépéssel közelebb visz annak megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei.
Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, amelyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda. Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei, építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez”
– nyilatkozta a kutató.
A legnagyobb kőbányát a Stonehenge-től mintegy 270 kilométerre, Carn Geodognál találták meg.
Ez Stonehenge köveinek, a foltos diabáznak az elsődleges forrása, amelyet azért neveznek így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik”
– mondta Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa. A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél. Ez a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása.
A két lelőhelynél folyó régészeti feltárások során emberek által készített kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is felfedeztek. A kőbányák korát a helyszínen talált faszénmaradványok alapján határozták meg, a számítások alapján a lelőhelyek mintegy 5 ezer évesek.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkőoszlopokból készült körből állhatott, és homokkőtömbjeit csak 500 évvel később kapta meg. A szakemberek eredményei alapján kétségbe vonható az a népszerű hipotézis, mely szerint a kövek a tengeren keresztül hajón érkeztek a mai Anglia területére.
Kiemelt fotó: iStock
