Bozó János repülésmeteorológiai szakember szerint a tavaly kitört izlandi vulkán hamufelhője is okozhatta a rendkívül csapadékos időjárást Magyarországon.
Ezt a feltevést arra alapozzák, hogy különböző hőmérsékleti anomáliák alakulhatnak ki az atlanti térségben, megváltozhat a párolgás és a felmelegedés a vulkáni hamu miatt. Ezek a hatások pedig a ciklonpályákat alakíthatják át, így az időjárás eltérhet az átlagostól.
Azokra a területekre, amelyek felett a hamufelhő megjelenik, kevesebb napfény jut, ami már egy nagyobb földrész időjárását is megbolygathatja.
A hatások sokfélék lehetnek: több vagy kevesebb csapadékkal, viharokkal járhat, de okozhat lehűlést és felmelegedést is.
A vulkánból a levegőbe került mikrorészecskék is okozhatnak időjárási változásokat; ezek hatására több csapadék eshet bizonyos területeken, tehát az időjárást több tényező is alakíthatja a vulkáni hamu esetében.
Nem kizárt, hogy a megsérült fukusimai atomreaktorból felszálló radioaktív részecskéket – ha eljutnak odáig – a vulkáni aktivitás még magasabb pályára kényszerítheti, így azok messzebb csapódnak majd le, nagyobb területet érinthetnek.
A szombaton kitört Grimsvötn hétfőn is sűrű hamufelhőt ontott magából, és bár a kitörés erőssége csökkent, a tavalyi izlandi vulkánkitörés okozta sokk hatása alatt újabb fennakadásoktól tartanak.
Az első megfigyelések szerint a Grimsvötn hamuja nehezebb, mint az Eyjafjöllé volt, így gyorsabban lecsapódik.
