Több mint 3000 gyógyszertárat és 1486 patika nélküli települést azonosított a 24.hu Magyarországon, miután az összes elérhető adatbázist összesítettük. Arra voltunk kíváncsiak, hol, mennyire férhetnek hozzá az emberek a szükséges gyógyszerekhez.
A közbeszéd fókuszában az egészségügy áll. Problémák sora ismert: az orvoselvándorlás, a szakemberhiány miatt bezárt kórházi osztályok, a várólisták, az öregedő háziorvosok, akiknek a helyét szinte lehetetlen betölteni. Lapunk ezúttal a rendszer ritkán középpontba kerülő, ám a betegek ellátásában kulcsfontosságú terület vizsgálata mellett döntött.
Arra voltunk kíváncsiak, miként jutunk közelebb a magyar egészségügyi rendszer megértéséhez, ha elsősorban adatokra támaszkodunk, majd a számokat szakemberek segítségével értelmezzük, hogy aztán az érintetteket kérdezzük meg. Ennek nyomán cikksorozatunk első részében a gyógyszertárhelyzetet mutatjuk be, ábráinkon látható, hol érhetők el gyógyszerek, hány lakosra jut egy patika és így tovább. A következő részekben megmutatjuk, miként jutnak az olyan idős, beteg emberek gyógyszerhez, akik olyan településen élnek, ahol nincs patika, de még kézigyógyszertár sem. Miként juthatnak az öregek gyorsan segítséghez, ha baj van? Beszélgetünk gyógyszerész-hallgatókkal arról, mik a terveik, akad-e köztük, aki patikába készül, ahelyett, hogy a gyógyszergyárak vonzó ajánlatait fogadná el. Jártunk patikusnál, aki túl van a nyugdíjkorhatáron, ám nyitva tart, hiszen csak akkor maradhat a gyógyszertár, ha gyógyszerész is dolgozik benne. Hogy aztán adatbázisaink alapján megnézzük: hol fogy több antidepresszáns, merre és miért vesznek több fogamzásgátlót? Látunk-e összefüggést ezek között az adatok és az egyes területek gazdasági fejlettsége között?
Hogy odáig eljussunk, fontos megérteni a rendszer felépítését. Ezért kértük Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökét, hogy értékelje a jelenlegi struktúrát. A vezető elöljáróban elmondta:
A jelenlegi magyar helyet Európában jónak számít. Van, ahol sokkal több gyógyszertár van, ám akadnak helyek, ahol szinte nincsenek is patikák.
Idehaza a rendszerváltás után lett több a gyógyszertár: 1400-ról 2000-re szaladt fel a teljes körű gyógyszerellátást biztosító úgynevezett közforgalmú egységek száma. Közben az 1994-es jogszabály, amely a közforgalmú gyógyszertárakra vonatkozik, előírta, hogy új közforgalmú gyógyszertár akkor nyitható, ha az adott településen az újonnan nyílóval együtt legalább 5000 lakos jut egy patikára.
2006-ban a szociálliberális kormány liberalizálta a piacot, így újabb 5-600 patika nyílt. Ám a szabadabb piac korszaka nem tartott sokáig, mert a 2010-es Fidesz-győzelem után újraszabályozták a piacot, s visszatértek a hagyományokhoz, újra lakosságszámhoz kötötték a patikanyitást. Ekkor az ötezres kvótát már nem lehetett tartani, így a törvény négyezer lakost írt elő az ötvenezernél nagyobb lakosságszámú városokban, az ennél kisebb településeken pedig négyezer-ötszázat azzal, hogy azon a településen, ahol nincs közforgalmú gyógyszertár, a lakosságszámtól függetlenül létesíthető új közforgalmú vagy fiókgyógyszertár.
A fiókgyógyszertárakkal támogatják, hogy a kisebb településeken is legyenek patikák. Ezeknek nem kell annyit nyitva lenni és gyógyszerkészítést sem kell helyben vállalni
– magyarázza Hankó.
Az adatbázisok alapján 1486 település marad gyógyszertár nélkül, ez a 3155 hazai település 47 százaléka.
Ezen kívül még legálisan beszerezhető ilyen-olyan gyógyszer internetes forgalmazóknál és gyógyszertáron kívüli forgalmazóknál.
Az igazi nehézséget a pár száz fős települések jelentik, az ezer főnél nagyobb falvakban már jellemzően elérhető valamilyen gyógyszertári szolgáltatás. Első ránézésre azt látjuk, hogy az Eurostat adatai alapján az Európai Unió legszegényebb területei közé tartozó Észak-Magyarországon Borsod és Nógrád megyében is sok a patika nélküli helység.
Feltűnő viszont, hogy Vas megyében is hasonlóan nagy a gyógyszertár nélküli falvak száma. Ugyanakkor az egy főre jutó gyógyszertárak száma mégis magasabb, mint több olyan megyében, ahol kevesebb település marad patika nélkül. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a településszerkezet sokkal inkább befolyásolja a patikaellátottságot, mint a gazdasági erő, azaz egyszerűen az apró falvakban sehol sem éri meg működtetni még fiókgyógyszertárat sem.
A patikaügy problémáját részben az egészségügy minden területén érezhető elvándorlás és szakemberhiány jelenti. Hiába is gondolná egy fiatal, hogy gyógyszertárat nyit, ha nincs tőkéje. Ráadásul nyilván a szegényebb területeken, ahol a legolcsóbb gyógyszerek fogynak, kevésbé viszik a kiegészítőket, egyéb termékeket a megtérülés is kérdéses. Éppen ezért az állam is támogat egyes beruházásokat. Például a kistelepüléseken egyedül működő közforgalmú gyógyszertáraknak, ha a támogatott gyógyszerforgalmukból képződő bevételük nem ér el egy adott értéket, továbbá a fiókgyógyszertáraknak vissza nem térítendő működési támogatást ad. A gyógyszertárak működésére fordított állami támogatást kormányrendelet határozza meg: 2019-ben 1 milliárd 50 millió forintot fordít erre a célra az állam.
Hankónak felvetettük, hogy talán a mobilgyógyszertárak megoldást jelenthetnek, de szerinte lehet, hogy bizonyos problémákat ezzel megoldunk, ám nagyobbakat generálhatunk, mert az eleve támogatásra szoruló kisforgalmú és a fiókgyógyszertárak szűnhetnek majd meg, mivel éppen az a bevétel hiányzik majd a fenntartáshoz, amelyet a mobilpatikák képesek elvinni. Márpedig, ha bezárnak a gyógyszertárak, eltűnnek a gyógyszerészek, és az iskola, a háziorvos, a jegyző, a vonat mellett a patikus is elmegy, akkor nem sok minden marad.
Hankó szerint az biztos, hogy sok új gyógyszertár már nem nagyon lesz, a cél a rendszer fenntartása. Ehhez azonban szerinte nem elég a szakpolitikai segítség, komplex vidékfejlesztési stratégia hozhat változást:
Ahhoz, hogy fenntarthassuk a közszolgáltatások színvonalát vidéken, komplex megoldásra van szükség. Nemcsak a most működő kisforgalmú vidéki gyógyszertárak fenntartásához szükséges forrásokat kell biztosítani, hanem elő kell segíteni, hogy ezeknek az átvételéhez szükséges források a fiatalok rendelkezésére álljanak és a működtetésük a fiatalabb gyógyszerészeknek is perspektívát jelentsen. Hogy egy fiatal patikus például Miskolc vagy Debrecen környéki falvakban gyógyszertárat nyisson, biztosítani kell, hogy a gyermekeinek a megfelelő színvonalú oktatási, sportolási lehetőségei legalább a közelben meglegyenek, mert ezt akarja megadni gyermekének, pezsgő kulturális életnek kell lennie, mert ezt akarja megadni családjának, jó közlekedési rendszer kell, hogy hamar eljuthasson munkahelyéről otthonába. Nagyon nagy kihívás, de nincs más esélyünk.
Az összes magyarországi gyógyszertárat térképre tettük, a patikaellátottságot az egy főre jutó gyógyszertárak számáról, a várható életkorról, a várható élettartamról szóló adatokkal egészítettük ki. Aki kíváncsi a részletekre, az alábbi cikkben böngészheti az adatokat, az adatbázis mérete miatt a térképek betöltése időt vesz igénybe, s mobileszközök nem minden esetben húzzák be az adatbázist.
Kiemelt kép: Hajdu Anna
