Két ünnep között a minisztérium bedobott egy tervezetet a kormánynak, amit az el is fogadott, így Erre mondta Ruszin Zsolt adószakértő, azt hitték, a cégkapu már bejáratott dolog, nem várható lényegi változtatás. Tévedtek.
Az újdonság többek között az, hogy a cégkapu meghatalmazottjának nyilatkoznia kell róla, hogy ha van átfedése egy másik meghatalmazottal, akkor ki jogosult átvenni egy-egy ügy iratát. Ami értelmezhetetlen abból a megközelítésből, hogy egy-egy meghatalmazottnak nem kell hogy tudomása legyen arról, kinek van még meghatalmazása az általa megismerhető dokumentumokhoz.
Íme, mit módosítottak:
Az adózó az állandó meghatalmazás megtétele, továbbá az állandó meghatalmazott a képviseleti jogosultságának bejelentése során – az adózó, a meghatalmazott és az esetleges együttes jóváhagyó adóhatóság előtti azonosításához szükséges adatokon túlmenően – nyilatkozik arról, hogy
a) jogi személy és egyéb szervezet adózó meghatalmazó esetén az állandó meghatalmazott képviseleti jogosultsága az adóigazgatási eljárásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) mely jogcímén alapul,
b) az Air. 17. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben ténylegesen az adózó nevében eljáró természetes személy meghatalmazott mely számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjeként, alkalmazottjaként, tagjaként jár el, megjelölve annak adószámát,
c) a képviseleti jogosultság határozott vagy határozatlan időre szól, határozott időtartam esetén az időtartam megjelölésével,
d) a képviseleti jogosultság mely adóügyek intézésére terjed ki,
e) amennyiben képviseleti jogosultsága nem önálló, akkor az általa bejelentett ügycsoportok tekintetében – ahol az értelmezhető – mely természetes személy jóváhagyása szükséges (a továbbiakban: együttes jóváhagyó), illetve
f) azonos ügycsoportban több ügyintézésre jogosult képviselő közül melyik tekintendő az iratok átvételére kijelölt képviselőnek.
Ez azért is fura, mert a jogi személynek nincsenek „átvevői”. A cégkaput éppen azért hozták létre, hogy a jogi személy különböző mélységű meghatalmazottjai, a cég által meghatározott jogosultságuk alapján láthassák (vagy éppen ne láthassák) az egyes ügyiratokat. A hivatalok tehát nem a cég egyes képviselőivel leveleznek, hanem a céggel – magyarázta Ruszin. És cégen belül határozták meg, ki milyen iratot vehet át, tekinthet meg.
- A változtatás pluszadminisztrációval jár.
- Az adószakértő bejelentési mizériát vizionál, főleg a közép- és a nagyvállalatok körében, ahol számos meghatalmazott lehet.
Ami még pikáns, hogy a módosítás december 27-én jelent meg a közlönyben, és Ruszin Zsolt úgy tudja, a NAV-nak nem is szóltak róla. Így nem is került ki a bejelentési kötelezettségnek megfelelő új nyomtatvány január elsején (sőt, másodikán, harmadikán sem), vagyis nem frissült az Egységes Képviseleti Adatlap (EGYKE) a kézbesítésre kijelölt személy kiválasztásának lehetőségével.
Felhasználóként azt látja továbbá az adószakértő, mintha ideiglenesen be is fagyasztotta volna az adóhatóság a meghatalmazások feldolgozását.
