Nyíri-Kovács Patrícia pénzügyi szakon végzett. A hazai tanulmányai befejezése után Párizsba ment ösztöndíjasként, ahol megszerezte a mester fokozatot, majd egy banknál dolgozott. Később kapott egy jó állásajánlatot, ezért New Yorkba költözött. Pár héttel később itt ismerkedett meg a koreai származású, francia állampolgárságú bankárral, akivel Párizsba költözött. 2008 nyarán összeházasodtak, majd nem sokkal később Tokióba költöztek. 2009-ben született meg a fiuk, Noah-Kazuki Lee. A gyerek születése után azonban válságba került a házasságuk.
Mivel nem úgy alakultak a dolgok, ahogy remélték, ezért 2012-ben beadták a válókeresetet. Lee ezt azzal indokolta, hogy a felesége folyamatosan zsarolja és követelőzik, mert kevesebbet keres, mint amikor bankárként dolgozott.
A válás során a polinéziai hatóságok előtt Nyíri-Kovács Patrícia 9 millió forint, a magyar bíróságon pedig havi közel kétmillió forintos tartásdíjra tartott igényt. Erről így nyilatkozott lapunknak a nő édesapja, Nyíri Iván:
Ez az ügyvéd, aki odasündörgött a lányomhoz az első ügyvéd menesztése után olyan kárt okozott egy hónap alatt a lányomnak, hogy azóta sem tud belőle kimászni. Úgy adta be a lányom fellebbezését 2012 július hatodikán, hogy azt írta bele, hogy a lányom 30 ezer euró havi apanázst kér. Amikor a lányom három héttel később meglátta, akkor már ott volt a papír a bíróságon. Fölrobbant a dühtől. Azonnal írt a bírónak, hogy nem látta, és nem ő kérte. Neki csak a gyerek a fontos.
A hosszú évek óta tartó huzavona közben már hivatalosan is elvált a magyar nő a koreai férfitól. Ám a konfliktus egyre jobban mélyült. Olyannyira nem, hogy az ügyészség nemi erőszakkal, személyi szabadság megsértésével, kiskorú veszélyeztetésével és közokirattal való visszaéléssel vádolta meg a férfit, miután feljelentették Nyíriék.
A vádirat szerint a magyar anyukát már a terhessége alatt is bántalmazta a férje. Soo-Il Lee 2011-ben feleségét gyermekével a Francia Polinéziához tartozó csendes-óceáni Bora Bora szigetére csalta, ahol tovább bántalmazta, veszélyeztette a gyermekük fejlődését, és elvette az útlevelüket.
Nyíri-Kovács Patrícia apja hat évvel ezelőtt a nyilvánossághoz fordult segítségért. Szerinte ugyanis a férj bűncselekményeket követett el. Állítása szerint Lee hazudik a francia polinéziai hatóságok pedig ebben az ügyben korrumpálták és nem pártatlanok.
Nyíri-Kovács Patrícia ügyében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is igyekezett segíteni 2015 nyarán. Tárgyalt francia kollégájával, hogy a magyar anya elhagyhassa a fiával a Francia Polinéziát. A politikus arról beszélt, hogy a magyar nő férje hamis iratokat használt fel akkor, amikor elhitette a helyi hatóságokkal, hogy letelepedési szándékkal érkeztek Bora Borára, és hogy ott van az állandó lakcímük is.
Soo-Il Lee azt állítja, soha nem emelt kezet a feleségére és a kisfiára. Szerinte az asszony személyes haszonszerzés céljából torzította el az ügyet.
A francia bíróság döntése értelmében bármikor bejelentés nélkül hazahozhatja az anyja a fiút, ha szeretné. A nagypapa elmondta, hogy mi az oka annak, hogy mégsem nagyon teszi.
„Tudja, mennyi a repülőjegy? A legolcsóbb is 2500 euró. Megfizethetetlen. Ha mi nem vagyunk, a lányom éhen hal. Vagy haza kellett volna jönnie, otthagyni a gyerekét?” – teszi fel a költői kérdést. Hozzáteszi:
A válóperes ügyben súlyosan megbélyegezték a bírók Lee-t. Három évre elvették egy hamis bírósági ítélet alapján a gyereket az anyától, és odaadták az apának. A fellebbviteli bíróság azonban Polinéziában megállapította, hogy az előző fellebbviteli bírósági végzés hibás volt. Az a pszichológusi jelentés hamis volt, amelyik az anyát megbélyegzi, és épp az ellenkezője az igaz. Hogy az apa mindent elkövet azért, hogy az anya ellen fordítsa a gyereket. Ebből azonban nem az következett, hogy visszaadják az anyának a gyereket, hanem visszaállították az addig sem működő fele-fele állapotot. Jelenleg két hétig az apjánál, két hétig pedig az anyjánál van a gyerek
Nyíri Iván szerint az unokája rajong az anyjáért. Mikor megkérdeztük, hogy akkor miért állított nagyon durva dolgokat róla az unokája a francia bíróságon, így felelt:
Azt mondta, hogy anya ver és összetöri a játékaimat. Nem akarok anyával Magyarországra menni, csak apukámmal. A kinti bírók azonban megállapították, hogy súlyosan manipulálja a gyereket. A lányomat vizsgáló kinti pszichológus leírta, hogy ez egy perverz, beteges elnyomó folyamat, amelyben a nemi erőszak csak következmény. És ez a perverz folyamat a gyereken keresztül tovább folytatódik.
Nyíri-Kovács Patrícia és a férje mindössze másfél kilométerre lakik egymástól. Ám szóba sem állnak egymással. Ha a közös gyerekük át szeretne szaladni valamiért a másik szülőhöz, akkor sem teheti meg a szülei perzuhataga miatt. Erről így beszélt a nagypapa:
Ez háború, ez háború! Ez Lee. A lányom nem üti a Lee-t, a lányom csak igazságot akar. A lányom azt akarja, hogy a gyerek normális gyerekként, magyar identitással nőjön föl. Lee mindig azzal jön, hogy Nyíri-Kovács Patrícia hányszor jelentette föl. Elvette Patrinak és a gyereknek az útlevelét, kihez tud menni a lányom segítségért? A rendőrséghez. Eltűnik egy hétre a pici babával Bora Boráról, kihez tud menni? A rendőrséghez. Fojtogatják, kihez tud menni? A rendőrséghez. Erőszakot követnek el ellene, ellopják a cuccait, kihez tud fordulni? A rendőrséghez. 18-20 feljelentést tett eddig a lányom, Lee pedig 16- 18 alkalommal jelentette fel Patríciát.
A legsúlyosabb vád egyértelműen az a szexuális erőszak, amivel idehaza vádolják a koreai férfit. Amikor megkérdezzük Nyíri Ivánt, hogy a lánya miért csak évekkel később állt elő azzal, hogy megerőszakolták, így felelt:
Egy évvel később állt elő vele a rendőrség felé. A pszichiáternek azonban már a történtek után egy hónappal elmondta. Az ügyvédnek Tokióban pedig két héttel később. Könyörgöm, a normális ember azt mondja, hogy miért nem ment hamarabb? Azért mert akit megerőszakolnak, az nem a rendőrséggel kezdi, hanem azzal, hogy meg akarok ettől szabadulni, és csendben vagyok. Nem mondom el a szégyenemet senkinek. Mi arról tudunk, hogy előfordult Tokióban, a budapesti házunkban, és Polinéziában is.
Lee szerint viszont hazudik Nyíri-Kovács Patrícia. A koreai férfi szerint ezt támasztja alá az is, hogy a gyerek anyja többször is más időpontot mondott a vele szembeni erőszakról. A nagypapa szerint Lee így akarja manipulálni a hatóságokat és az embereket.
„Azt akarja elérni, hogy úgy tűnjön, hogy ez a hülye nő összevissza beszél. Kint a rendőr azt mondja, hogy a tokiói és a magyarországi erőszakról ne beszéljen, mert semmi közöm hozzá. Persze azt már nem jegyzőkönyvezte, hogy azt mondta a nőnek, hogy csak a polinéziai erőszakról beszéljen”
A nagypapa szerint semmi esély arra, hogy a felek újra érdemben beszéljenek egymással:
Amikor egy nő elmenekül egy pacáktól, mert fojtogatja és megerőszakolja, utána milyen beszéd van? Aki egyszer szarba lépett, az egész életében hordja a büdöset a lábán. A gyerek magyar tudatú, magyar-francia állampolgár. És Polinéziában nőjön föl? Ott vesztegesse el a gyerekkorát?
Nyíri Iván a koreai férfit okolja azért is, hogy a nyelveket beszélő több diplomás lányának nincs rendes munkahelye. Azt mondja, hogy Lee bűnvádi eljárást kezdeményezett a lánya ellen Párizsban és Polinéziában is, hogy priusza legye.
Patrinak elvették a munkáját. Nem tud dolgozni, mi tartjuk el. Fölvette a francia állampolgárságot, hogy így talán meg tud majd élni, de így sem kap munkát. Jelenleg angol tanításból tartja fenn magát. De hát abból a 800-900 euróból képtelenség megélni, amit ezzel keres. Csak a lakbére 1200 euró. Semmit nem fizet a lányomnak. Az az ember, aki félmilliárd forintért vett most házat Tahitin, az elment a társadalombiztosításhoz és a havi húszezer forintos egészségügyi fizetését is letiltatta a gyereke anyjának.
A legfontosabb persze az, hogy miként viseli lelkileg a még mindig csak kilencéves fiú azt, hogy öli egymást az a két ember, aki a legfontosabb az életében. Erről így beszélt a fiú nagypapája:
Nem beszél róla, nem is kérdezzük. Amikor az anyjával van, akkor Patícia igyekszik a legjobb lelki és oktatási körülményeket megteremteni. A gyerek ír és olvas is magyarul. Egy csodálatos magyar tudatú kiskölyök. A legjobb tanuló az osztályában. Azt mondta a tanárnője a lányomnak, hogy ha ez a gyerek nem az én osztályomba járna, akkor halál féltékeny lennék arra, aki tanítja. Ebben az egész szörnyűségben valahol borzasztó szerencsések vagyunk.
