Kijevben az ellenzéki tüntetők feloldották a kormány székházának blokádját röviddel azután, hogy az ukrán törvényhozás feloszlatta a központi választási bizottságot, módosította az alkotmányt és a választási törvényt.
Az ukrán ellenzéki tábor fő motorja, a tüntetők mozgósítója Julia Timosenko bejelentette: ideje véget vetni a tüntetésnek, s ezentúl a december 26-i megismételt második fordulóra kell gyűjteni az erőket. A blokád megszüntetését megelőzően az ellenzék és az elnök tábora alkut kötött, s az ukrán képviselőház, a verhovna rada nagy többséggel elfogadta a Leonyid Kucsma által javasolt alkotmányreformot. Ezzel Ukrajna „majdnem parlamenti rendszerré” válik. Az eddigi rendszerben a parlamentnek édeskevés szerepe volt az állam gyakorlati irányításában, a kormányzat ellenőrzésében.
Parlamentáris rendszer
A megreformált alkotmány szerint a jövőben a kormány a parlament ellenőrzése alá kerül – olvaható a szerdai Népszabadság beszámolójában. A radában képviselői frakciók alakulnak, a miniszterelnököt, védelmi és külügyminisztert a parlament az elnök javaslatára választja, a többi kormánytagot pedig a miniszterelnök terjeszti elő. A parlament hatáskörébe került több fontos állami főtisztviselő – egyebek között a nemzeti bank elnöke, a médiahatóság, az állami vagyonügynökség vezetőjének – kinevezése, egy másik törvénnyelpedig megváltoztatták a helyi közigazgatás irányításának rendjét. Ez nagyobb teret ad a helyi önkormányzatoknak, csökken a területi adminisztrációk vezetőjének hatásköre.
Az alkotmányreformot már korábban kidolgozták. Akkor általános volt a nézet, hogy a 65 éves Kucsma így akarja korlátozni hatalmában feltehetően ellenzéki utódját, illetve létrehozni az „erős kormányfő” hivatalát, amelyet akár ő is betöltene. Viktor Juscsenko mindezért cserébe Viktor Janukovics kormányának távozását követelte. Ezt nem kapta meg – viszont Kucsma beleegyezett Hennadij Vasziljev eddigi főügyész menesztésébe. Újjáválasztották a központi választási bizottságot – a leginkább kompromittálódott személyek kimaradtak.
Koalíció a parlamentben
A törvénycsomag kompromisszumos megoldás. Az ellenzék kívánságának megfelelően a választási csalás esélyét minimalizáló lépéseket, a kormánypártok kérésének eleget téve pedig az elnöki hatalom megnyirbálását jelentő jogszabályokat is tartalmaz – jelenti a BBC tudósítója. Az utóbbit, azaz azt az alkotmánymódosítást, amely az elnöki jogkör egyes elemeit a parlamentre ruházza át, Viktor Juscsenkó ellenzéki elnök-jelölt korábban nem támogatta.
Juscsenkó kampányfőnökét, Oleg Rybazcukot arról kérdezte a BBC, hogy miért egyezett bele Juscsenko a hatalom jelentős részének feladásába. „Kucsma abszolút monarchiát épített fel. Egyetlen európai országban sem létezik ilyen. Kucsma egyáltalán nem bízott senkiben, ezért mindent maga akart kézben tartani. Juscsenkó előnye pont az, hogy összehozza a különböző politikai erőket. Sikerült egy koalíciót létrehozni, amely ma a legnagyobb frakció a parlamentben.”
|
Erőszak nélkül
Viktor Juscsenko ukrán ellenzéki elnökjelölt köszönetet mondott híveinek a választási csalások ellen folytatott küzdelméhez nyújtott támogatásukért és kitartásukért egy szerda este tartott, forró hangulatú kijevi nagygyűlésen. A zászlókat lengető, több mint százezres tömeg előtt Juscsenko kijelentette, hogy új nemzet született az ellenállásból.
Hívei 17 napon át kitartottak, és tüntetésekkel, az állami intézmények blokádjával segítettek kicsikarni a hatalomból a választási törvény reformját, az úgynevezett narancsszínű forradalom győzelmét. Juscsenko köszönetet mondott a rendőrségnek és a hadseregnek is azért, hogy nem folyamodtak erőszakhoz a tüntetők ellen.
