Az Afganisztánban 2001 elején az iszlám hitet szélsőségesen értelmező tálib kormányzat lerombolandó bálványnak minősített minden szobrot, és a nemzetközi tiltakozást semmibe véve az egyedülálló bamijáni óriás-Buddháknak sem kegyelmezett. Legfőbb vallási vezetőjük, Omar molla utasítására a hegybe vájt, csaknem másfél évezredet túlélt alkotásokat 2001 márciusában ágyúval lőtték és dinamittal robbantották fel.
Erwin Emmerling, a müncheni műszaki egyetem tanára úgy véli, hogy a megőrzött töredékek felhasználásával “elvben” a kisebbik – 38 méter magas – szobor újra összeállítható. A szakértő kevesebb esélyt lát a nagyobbik, 55 méter magas Buddha “feltámasztására”.
Az UNESCO március 2-ra nemzetközi értekezletet szervezett Párizsba, hogy szobrok lerombolásának 10. évfordulóán áttekintsék a restaurálási tervek helyzetét. A két különleges szobor Afganisztán legfőbb turisztikai nevezetessége volt, a nagyobbik egyben a világ leghatalmasabb Buddhájának is számított.
A német tudós új módszere alapján a Buddha megmaradt darabjait szerves szilikont alkalmazó eljárással ragasztanák össze, ám ehhez a helyszínen egy kis üzemet kellene felépíteni, máskülönben a mintegy 1 400 szikladarabot – amelyek közül egyesek több mint két tonnásak – Németországba kellene szállítani.
A darabokat pillanatnyilag a Bamiján-völgyben létesített ideiglenes raktárakban tárolják. “Ez azonban csak néhány évig tarthat, mivel a bamijáni homokkő igen porózus, könnyen szétporlik” – mutatott rá a német szakember.
Bamiján a középkori Selyemút mentén, a mai Afganisztán középső térségében található. A 10. század előtt, amikor az iszlám hódítás elért idáig, fontos buddhista központ volt. Emmerling kutatásai szerint a kisebbik Buddha-szobrot 544 és 595, a nagyobbikat 591 és 644 között faragták ki a sziklafalban.
