Az egyiptomi Legfőbb Régészeti Tanács szerint “gigantikus” darabról van szó; a régészek Karnak környékén végzett ásatások során bukkantak a leletre – ott, ahol III. Amenhotep temploma is áll.
A szobor 13,5 méter magas és mintegy száz tonnát nyomhat. A szobor vízszintesen helyezkedik el, több nagy darabra törve. Az alak feje 2,5 méteres és három tonnás.
Kutatók úgy vélik, időszámítás előtt 27-ben földrengés rázhatta meg a vidéket, ez rombolta le a templomot és a két szobrot, amelyeket aztán belepett a homok.
III. Amenhotep az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb uralkodója, Ehnaton fáraó apja és Tutanhamon fáraó nagyapja volt.
III. Amenhotep az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia és az Újbirodalom egyik legjelentősebb fáraója. Harmincnyolc éven át tartó uralkodása alatt Egyiptom hatalma egyik csúcspontját érte el, a birodalomban béke és bőség honolt, virágzott a kereskedelem és a kultúra.
Amenhotep nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.
Halotti temploma – mai nevén Kom el-Hetan – Thébában, a luxori templommal szemközt, a Nílus nyugati partján épült. A fáraó palotájától, Malkatától nem messze álló épület a maga idejében Egyiptom legnagyobb területű temploma volt, nagyobb még a karnaki templomnál is. Mára szinte teljesen elpusztult, csak a fáraó hatalmas szobrai maradtak fenn, amelyek egykor bejáratánál álltak és amelyeket Memnón-kolosszusok néven ismernek.
