A hét nagy kvarcit blokkból álló, a 13 méter magas szobrot a valóságban még az 1970-es években fedezték fel, majd újra betemették. Feje mindmáig nem került elő.
Az alkotásnak volt egy párja is, “akivel” együtt III. Amenhotep halotti templomának északi bejáratát őrizte a kolosszus.
Napvilágra került két másik szobor is. Az egyik – egy 185 centiméteres alkotás – Thot, az írás és a tudományok istenét, az írnokok és orvosok pártfogóját ábrázolja páviánfejjel.
A másikat Szehmet oroszlánfejű istennőnek, Ré napisten leányának állították, akit az anyák oltalmazójának, a háború, gyűlölet és halál úrnőjének tartottak. Ő volt a járványok felelőse és terjesztője is, betegségdémonok álltak szolgálatában, ugyanakkor gyógyító istennő is, az orvosok oltalmazója.
III. Amenhotep halotti templomának helyét meglehetősen szerencsétlenül választották ki, ugyanis túl közel van a Nílus által áradáskor elöntött területhez. Ily módon a templom alig kétszáz évvel a Kr.e. XIV. századi megépítése után romba dőlt, maradványait a Kr.e. 27-ben bekövetkezett földrengés pusztította el. A régészeknek eddig számtalan műtárgyat sikerült feltárni, beleértve III. Amenhotep két feketemárványból faragott szobrát, amelyek 2009-ben kerültek napvilágra.
A Kr.e. 1402 és 1364 között uralkodó III. Amenhotep a XVIII. dinasztia 9. fáraója.
Uralkodása alatt Egyiptom élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn a Földközi-tenger keleti medencéjének népeivel, országlását monumentális épületek, köztük a luxori templomkomplexum, valamint a karnaki templomegyüttes jelentős része és szobrok sokasága fémjelzi. A fáraó nevét még ezer évvel később is a bőséggel, a gazdag terméssel hozták összefüggésbe.
AJÁNLOTT LINKEK:
Tudj meg még többet III. Amenhotepről! (Wikipedia)
Még több információ Zahí Havassz egyiptomi főrégész blogján (drhawass.com)
