A kaliforniai Pasadenában lévő irányítóközpontban két alkalommal is üdvrivalgásba törtek ki munkatársak, előbb akkor, amikor bizonyossá vált, hogy az űreszköz talajt fogott, majd néhány perccel később akkor, amikor maga a szonda is jelezte: sikeresen Marsot ért, és az önjáró rover bevethető állapotban vészelte át a manővert. A leszállási folyamat követésére bevetették a vörös bolygó körül keringő amerikai Mars Global Surveyor műholdat és a kaliforniai Stanford Egyetem óriás rádióteleszkópját is.
Maga a leszállás művelet hat percig tartott azt követően, hogy a szonda nyári indítása óta több mint 400 millió kilométer megtétele után, 130 kilométeres magasságban óránkénti 19.200 kilométeres sebességgel belépett a Földtől jelenleg 100 millió kilométerre lévő Mars légkörébe. Két perccel a talajt érés előtt kinyitotta fékezőernyőjét, majd 20 másodperccel később ledobta magáról a már feleslegessé vált hővédőpajzsát, amely túlhevüléstől védte meg a légkörbe történt belépés után.
Hat másodperccel felszínre érés előtt felfúvódtak a szonda légzsákjai, begyújtotta a helyzetének stabilizálásra szolgáló rakétákat, majd 15 méteres magasságban csupán már csak a puha talajfogást szolgáló légzsákok maradtak rajta, és innentől kezdve szabadesésben tette meg útja utolsó szakaszát.
Miután a felszínre ért még körülbelül egy kilométer hosszan pattogott, majd megállapodott a Gusev-kráterben kijelölt leszállókörzetének a területén.
Ezzel hat és fél év elteltével ismét ember alkotta szerkezet érkezett meg épségben a Marsra: 1997. július 4-én a Pathfinder amerikai szonda a mostanihoz hasonló módszerrel hajtott végre leszállást az égitest felszínén.
A Spiritnek és szakasztott másának, az Opportunity nevű ikertestvérének, amely január 25-én érkezik meg a Mars egy másik vidékére a víz, és az esetleg életnyomok utáni kutatás lesz a feladata.
A 2 kilométer mély és 166 kilométer átmérőjű Gusev-kráterben – mint arra korábban készített fényképek mutatnak – olyan üledékes lerakódások találhatóak, amelyek jelzik, hogy itt hosszabb ideig folyékony víz lehetett, tehát van remény a jelenlegi, vagy az egykori marsi élet nyomainak megtalálására.
A 173 kilogramm tömegű és golfautó méretű, hatkerék-meghajtású Spirit – akárcsak az Opportunity – naponta 100 méter távolságot fog bebarangolni, közben panoráma- és közeli fotókat készít, színképi méréseket végez, talajmintákat vesz. Ezek alapján meghatározzák a felszíni anyag, illetve a légkör elemösszetételét, és keresik a marsi élet biológiai jeleit. A Spirit már haza is küldte az első figyelemre méltó fényképeket. Ezeken az űrszonda egy része, a marsbeli táj, a leszállókörzetnek kijelölt hatalmas Gusev-kráter látható.
Egyébként a földi irányítók most arra várnak, hogy a szonda elküldje első fényképeit, mert azok alapján határozzák meg kutatási útvonalát.
Az Egyesült Államokban az amerikai űrkutatás óriási sikereként könyvelik el a Spirit megérkezését a Marsra, különös tekintettel arra, hogy 1999-ben a NASA két Mars-szondát, egy keringő- és egy leszállóegységet veszített el.
