A brit gazdaságpolitikai hetilap felidézi Nicolas Sarkozy francia pénzügyminiszter kijelentését, miszerint ha az új tagállamok “elég gazdagok” ahhoz, hogy alacsonyan tartsák adóikat, aligha kérhetnek fejlesztési segélyeket az EU-tól.
Draskovics Tibor magyar pénzügyminiszter a The Economist idézete szerint “teljesen elfogadhatatlannak” nevezte Sarkozy kijelentését, és védelmébe vette Magyarország jogát a 16 százalékos – a francia szint felénél is alacsonyabb – társasági adó fenntartására.
A folyóirat szerint a közép-európaiak egy okból még örülhetnek is a vitának: ennek révén még több külföldi szerez tudomást alacsony vállalati adószintjükről.
Kevésbé lelkesek ezek az országok, amikor arról kell számot adni, hogy egyéb adóik viszont milyen magasak, pedig ez “jó riposzt lenne Sarkozy úrnak” – áll a londoni lap elemzésében. A The Economist szerint a 25 százalékos magyar ÁFA-szint 9 százalékponttal magasabb a németországinál. Lengyelországban a felső, 40 százalékos szja-kulcs már 16200 eurós (4 millió forintos) évi jövedelemnél belép, jóllehet Nagy-Britanniában több mint kétszer ennyit kell keresni ahhoz, hogy valaki ugyanebbe az adósávba kerüljön.
A kormányzati költekezés is még mindig magas: Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban a közkiadások a GDP-érték 45-50 százalékát teszik ki. Általánosságban megállapítható, hogy a közép-európai országok több, és nem kevesebb adót rónak ki annál, amennyi a közgazdászi vélekedések szerint indokolt lenne – áll a The Economistban.
A lap szerint a társasági adók megemelése sem állítaná meg a munkahelyek és a beruházások nyugatról keletre áramlását, mert a térség igazán nagy vonzereje még mindig az alacsony munkaköltség.
Tanácsadó cégek számításai szerint a közép-európai munkaköltség az ötöde-tizenkettede a németországinak, és például egy német autóalkatrész-gyártó 30 százalékot spórolhat költségein, ha gyártását Lengyelországba telepíti.
Az európai piacra szánt termékek jelentős része esetében Közép-Európa olcsóbb gyártási helyszín még Kínánál is, mert kisebb a szállítási költség.
A rejtély csak az, hogy miért nem özönlik még több cég Közép-Európába. Az egyik válasz az lehet, hogy a cégek aggályosnak tartják a kormányok és a szabályok túl gyakori változását, a hatóságok pedig gyakran nem reagálnak a megkeresésekre. Ha azonban ezek az országok tanulnak az eddigi hibákból, akkor felvirágozhatnak, és még az sem csökkentené vonzerejüket, ha uniós nyomásra hozzáadnak néhány százalékpontot társasági adójukhoz – áll a The Economist pénteki elemzésében
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
