Számos változást hoznak a nyugdíjasok munkavállalásával és a nyugdíjba vonulással kapcsolatban a már elfogadott jövő évi adótörvények és a központi költségvetést megalapozó törvény. Farkas András nyugdíjszakértővel beszéltük át, mit jelentenek ezek a gyakorlatban.
Alig kell adózniuk a dolgozó nyugdíjasoknak
Az elfogadott szochotörvény alapján a munkaviszonyban álló saját jogú nyugdíjasok (=öregségi nyugdíjasok illetve nők negyvenesek) nem kell a munkáltatói közterheket megfizetni, és a munkavállalótól is csak szja-t vonnak jövőre. Éppen úgy, mint a nyugdíjas szövetkezeteknél. FRISSÍTÉS: a szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülőkre nem vonatkozik ez a kedvezmény.
A munkáltatói szochomentesség és a munkavállalói járulékmentesség azonban kizárólag a Munka Törvénykönyve (Mt.) szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalókra érvényes – hangsúlyozta Farkas András. A kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál például nem változik semmi. Nekik eddig is volt szochomentességük, viszont továbbra is kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot (ez az idén havi 7050 forint), és a 10 százalékos nyugdíjjárulékot. A katás kiegészítő tevékenységre pedig változatlanul meg kell fizetni a havi 25 ezer forintot.
A kereseti korlát nem szűnik meg, de nem mindenkinél lesz
Széles Imre társadalombiztosítási szakértő az Adózónán azt írta, a kereseti korláttal érintett munkaviszonyos nyugdíjasoknál nem kell majd figyelembe venni az így megszerzett jövedelmüket. Ennek bizonyára örülnek a nők 40 mellett munkát vállalók. Mit jelent ez?
- Januártól nem kell jelenteniük a MÁK-nak, ha a kerestük év közben összességében elérte a havi minimálbér 18-szorosát.
- Ez a jelentési kötelezettség együtt jár azzal, hogy utána a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság felfüggeszti a nyugdíj/ellátás/járandóság folyósítását a következő hónaptól az év végéig.
- Aztán minden év januárjától újra indult eddig az éves összeghatár számítása.
A tb-szakértő magyarázata szerint ennek oka, hogy mivel jövőre nem kell járulékot fizetni a munkavégzésükkel összefüggésben, így nincs biztosítási jogviszonyuk sem. Márpedig a kereseti korlát a nyugdíjtörvény szerint csak a biztosítotti jogviszonyban él az öregségi nyugdíjkorhatár alatti munkavégzés esetén.
Farkas András viszont azt írta összefoglalójában, hogy nem törölték el a kereseti korlátot, marad az éves összeghatár korlátozó rendelkezése. De van-e itt ellentmondás?
A szakértő hangsúlyozta,
- maga a kereseti korlát nem szűnik meg, hiszen benne maradt a nyugdíjtörvényben. Viszont
- mivel jövőre az Mt. szerinti jogviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas keresetét nem terheli nyugdíjjárulék, az ilyen nyugdíjasnál valóban nem kell számolni az éves összeghatárral. De ettől
- a korlátozás fennmarad azoknál a jogviszonyoknál, amelyek nem tartoznak az Mt. hatálya alá, például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozók esetében.
FRISSÍTÉS: a szolgálati járadékban és korhatár előtti ellátásban részesülőkre sem vonatkozik a könnyítés, vagyis náluk marad a kereseti korlát.
Már nem nyugdíj, de azért rögzítjük:
- nem szűnik meg a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők kereseti korlátja sem, náluk továbbra is szüneteltetni kell az ellátást, ha három egymást követő hónap mindegyikében többet keresnek, mint a minimálbér másfélszerese.
Három hónapos csúszó ablakot kell figyelni. A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátást csak akkor kell megszüntetni, ha az ellátás melletti bruttó kereset három egymást követő naptári hónap mindegyikében meghaladná a minimálbér másfélszeresét. Vagyis minden három hónapból kettőben lehet akár sokkal többet is keresni, csak a háromból egy hónapban legyen legfeljebb a minimálbér másfélszerese a kereset – magyarázta a szakértő.
- Marad a nyugdíjasok közszférás foglalkoztatásánál is korlátozás, a „munkabér vagy nyugdíj” szabálya.
Kivétel, ha kormányengedély van a munkavégzésre, vagy valaki nyugdíjas szövetkezeten keresztül vállal munkát. Úgy tudjuk, egyik sem igazán jellemző.
Ha nem fizet járulékot, ugrik a nyugdíjnövelés is
A járulékfizetési kötelezettség eltörlésével párhuzamosan megszűnik a nyugdíjnövelés intézménye is (ami az éves bruttó kereset egytizenketted részének fél százaléka). Vagyis
De mint Farkas András hangsúlyozta, csak azokban az esetekben nem jár a nyugdíj mellett szerzett kereset alapján a nyugdíjnövelés, amikor a keresetet nem terheli nyugdíjjárulék. Ha viszont a keresetet, jövedelmet nyugdíjjárulék terheli, így például a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas vállalkozóknál, továbbra is jár majd a nyugdíjnövelés.
Nem kell kilépni, belépni, ha nyugdíjba vonul és tovább dolgozna
Eddig aki azt tervezte, hogy a nyugdíjazása után is tovább dolgozna, annak a nyugdíj-megállapítás kezdő napjára, egyetlen napi biztosításijogviszony-mentesség miatt meg kellett szüntetnie (a vállalkozói jogviszonyok kivételével) az összes egyéb keresőtevékenységgel járó jogviszonyát. Másképp nem lehetett a nyugdíjazást kérni. Aztán az illető akár már másnap újraindíthatta a jogviszonyát, munkaviszonyát, akkor már nyugdíjasként.
A vállalkozóknál már eddig sem volt erre szükség, automatikusan átment a jogviszonyuk kiegészítő tevékenységbe. Július 26-tól viszont másnak sem kell ezt a procedúrát végigvinnie, annak, aki a nyugdíj megállapítását kéri.
Kiemelt kép: Mint Images/AFP
