Ismét dorgálást kapott a kormányzat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) illetékeseitől. A feddés a jelenleg egyik legkurrensebb területre, a sajtóban és politikai színtéren is sokat emlegetett gyógyszertámogatás és -finanszírozás helyzetére vonatkozik. Az ÁSZ munkatársai leginkább az átfogó, több évre előremutató stratégiát, a jól átgondolt, a kapkodás elkerülése végett időben meghirdetett intézkedéseket és az információs rendszer kiépítettségét hiányolták.
|
Változtatni kell
Az ÁSZ felkéri a kormányt, intézkedjen az E. Alapnak okozott kár megállapítására kialakított eljárási rend egyértelmű jogi szabályozásáról, illetve teremtse meg annak intézményes hátterét, hogy megalapozott, rendszeres nemzetközi gyógyszerár- és gyógyszerpiaci elemzések segítsék az állam döntéshozatali tevékenységét. A tanulmány készítői felvetik a gyógyszergyártók és -forgalmazók promóciós és reklámtevékenységének korlátozását, mivel szerintük a jelenlegi rendszer eredménytelen, és további szigorításra szorul. De növelni kell az állami szerepvállalást az orvosok és a lakosság gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatásában is – véli a jelentés.
Sikertelen félpróbálkozások
Annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban megtett kormányzati intézkedések középpontjában az ár és támogatás szabályozása állt, a kiadások növekedési ütemét eddig nem sikerült megfékezni. Ez a tanulmány szerint arra utal, hogy a gyógyszerügyet csak komplex módon, minden befolyásoló tényező figyelembe vételével lehet kezelni. Pusztán az árak és támogatások szabályozása nem vezethet eredményre.
A kormányzatok az éves gyógyszerkeretek betartása érdekében, az elmúlt években folyamatosan „védekező mechanizmusokat” dolgoztak ki. A gyógyszerellátási rendszer egészét érintő hosszabb távú célokat
vázoltak fel, a gyakorlatban azonban a gyógyszerárakra, illetve a gyógyszerkassza aktuális kiadásaira koncentráltak. Így a gyógyszerügyi területen állandósult a költségvetési krízishelyzet. A kiadások megfékezésére irányuló törekvések nemegyszer a lakosság, a gyártók és forgalmazók számára kiszámíthatatlan lépésekhez vezettek.
Eközben az ár és támogatás megállapításában résztvevő központi szervezetek tevékenysége nem volt megfelelően összehangolva, a gyógyszerek befogadása a támogatott körbe nem volt átlátható folyamat. Emiatt sem az elvek, sem a szabályozás, sem a döntési folyamatok nem voltak kiszámíthatók az érdekeltek számára. Az elmúlt években a gyógyszerkiadások befolyásolásának azonnali – de kevéssé hatásos – eszközeit jelentették az árbefagyasztások, amelyek hosszabb távon nem fogták vissza a gyógyszer-támogatási kiadások növekedését. A prognosztizált megtakarítási intézkedések hatását mindig felül-, a kiadásnövelő lépések hatását mindig alábecsülték.
Hiánylista
Sem az egészségügyi szaktárca, sem az OEP nem elemzi, hogy a fogyasztás szerkezetének pontosan milyen irányú változása milyen mértékben és hogyan befolyásolta gyógyszerkiadásaink növekedését – az ellenőrzés pedig nem pótolja az elemzést. Az egészségügyi intézmények gyógyszerfelhasználására és -beszerzéseire a döntéshozóknak nincs rálátásuk. Hiányzik az erre vonatkozó, megfelelő részletezettségű, döntéshozatalt támogató állami adatgyűjtés. Ennek tulajdonítható, hogy a gyógyszerügyet érintő rendeletmódosítások (ármegállapítások, áremelések és -befagyasztások) hatása az egészségügyi intézmények gyógyszergazdálkodására jelenleg nem értékelhető.
Az olcsóbb, generikus gyógyszerek fogyasztásának ösztönzésére eddig megtett intézkedések eredményességének értékelhetőségét nehezíti, hogy a támogatott generikus gyógyszerekről nem készül állami nyilvántartás. A generikumok ösztönzését célzó gyógyszertári helyettesítésről szóló rendelkezés hatása – a helyettesítések nyilvántartásának hiányában – szintén nem értékelhető, a szakmai szervezetek szerint a helyettesítés nem működik.
Hiányoznak azok az orvosi szakmai szabályozási elemek, amelyek ösztönöznék a generikumok alkalmazását. A hazai, illetve import gyógyszer egyértelmű fogalommeghatározásának hiánya miatt az OEP-nek nincs nyilvántartása arról, hogy pontosan hány támogatott hazai és import gyógyszerkészítmény van, és azok az E. Alap gyógyszerkasszájából milyen arányban részesülnek támogatásban.