Orbán Viktor korábbi ügyvédjének, Bajkai Istvánnak a javaslatára bekerült az alaptörvénybe a hajléktalanság betiltása is, vagyis az, hogy ne legyen megengedett az életvitelszerű közterületen tartózkodás, hiszen a javaslat szerint minden hajlék nélküli ember számára biztosított a szálláshely.
A parlament által megszavazott módosítás szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása nem járhat mások magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével. Továbbá az állam jogi védelemben részesíti az otthont, annak nyugalma megóvása érdekében. A módosításból kiolvasható tehát, hogy az otthon védelemére hivatkozva korlátozni lehet a gyülekezési jogot.
Mostantól az is szerepel az alaptörvényben, hogy Magyarországra nem telepíthető be idegen népesség, és nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve. Márpedig a szomszédos országok mind ilyennek számítanak a kormány megítélése szerint.
Rögzítették azt is, hogy a rendőrség is részt vesz a jogellenes bevándorlás megakadályozásában, továbbá azt, hogy Magyarország keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Bekerültek az alaptörvénybe a megújult közigazgatási bíróságok is, ráadásult útmutatást is kapnak a bíróságok a jogértelmezéshez, miszerint „a jogszabályok céljának megállapítása során elsősorban a jogszabály preambulumát, illetve a jogszabály megalkotására vagy módosítására irányuló javaslat indokolását kell figyelembe venni”.
A módosítás megszavazása előtt az LMP közölte, hogy ugyan bent lesz a szavazásnál az ülésteremben, de képviselői nem fognak gombot nyomni. Ehhez a pártból és a frakcióból is kilépő Hadházy Ákos nem tartotta magát, ő nemmel szavazott, ahogy a Párbeszéd négy képviselője is. Az MSZP és a DK politukusai távol maradtak a szavazástól.
Az alkotmánymódosítást nemcsak a kormánypárti és a jobbikosok képviselők szavazták meg, hanem a Jobbikból kilépett Dúró Dóra és Ritter Imre német nemzetiségi képviselő is.
A Jobbik szerint nem kell aggódni
A Jobbik nem sokkal a szavazás után kiadott közleményében azzal indokolta a salátatörvény támogatását, hogy
számos hibája mellett, egyetértünk azzal az alapvető céllal és társadalmi igénnyel, mely szerint Magyarország biztonsága és védelme elsődleges. Egyetértünk továbbá a kereszténység és a magántulajdon védelmével, a bevándorlók szétosztására vonatkozó kvótákat elutasítjuk. A Jobbik fő célja, hogy a bevándorlás minden formája előtt bezárjuk a jogi kiskapukat, így a letelepedési kötvények megszüntetését újra kezdeményeztük, de azt a kormánypártok ma nyolcadik alkalommal szavazták le.
Hozzátették azt is, hogy a Stop Soros törvénycsomag „elvesztette Soros-jellegét”, mert a korábbi javaslattal szemben nem írja elő a Soros György által támogatott civil szervezetek nemzetbiztonsági átvilágítását, regisztrációját, vagy az ország érdekeivel ellentétes tevékenységük korlátozását.
Felelős ellenzéki pártként ugyanakkor kötelességünk felhívni a közvélemény figyelmét, hogy a ma elfogadott javaslat a kormánypropaganda állításaival ellentétben nem fogja megállítani az illegális migrációt, nem alkalmas a kereszténység védelmére és nem írja felül a Genfi Egyezményt sem, ahogy a hajléktalan sorsú emberek is a közterületeken fognak maradni lakhatási gondjaik megoldásáig. A közigazgatási bíróságok kapcsán egy keretrendszert határoz meg, amelynek konkrét szabályozása el sem kezdődött.
A párt azzal kívánja megnyugtatni a törvényt ellenzőket, hogy a szerdán elfogadott jogszabály ebben a formájában „életszerűtlen, alkalmazása kivitelezhetetlen, tehát károkat sem fog okozni”, és a kormány célja vele nem más, mint hogy kommunikációs célokra használja fel az európai parlamenti és az önkormányzati választási kampányban.
Kiemelt kép: 24.hu/Bielik István
