A TNK-BP-n az adóhatóság 88 millió dollárnyi hátralékot kér számon 2001-ről, ami elhanyagolható a vergődő Jukosztól követelt milliárdokhoz képest. Ráadásul ez csak előzetes igény, amit az adóhatóság a TNK-BP észrevételeinek fényében véglegesít – mondta az adóilletékes az Interfaxnak.
Az adóellenőrök a TNK-BP mellett a Slavnyefthez, a Rosznyefthez, a Szibnyefthez és a Tatnyefthez szálltak ki, mielőtt lejár a 2001. év vizsgálati határideje. Akkor még érvényben voltak a „zárt közigazgatási-területi képződményeket” (ZATO) megillető adókedvezmények, amelyeket számos olajcég használt ki „adóminimalizáló” sémákra. Bár ezekkel a TNK-BP nem élt, más nyereségadó-csökkentő sémákat alkalmazott – mondta a tisztségviselő.
Igor Suvalov Kreml-tanácsadó október végén a Jukosz-ügyet egy adórendszabályozási folyamat kezdetének nevezte, kilátásba helyezve, hogy a hatóságok körmére néznek más adóminimalizáló cégeknek is.
Egy másik elnöki tanácsadó, a rebellis Andrej Illarionov ellenben csütörtökön elismerte a Jukosz-ügy politikai töltetét, és a legjobb orosz olajcég bántalmazásának beszüntetését szorgalmazta egy gazdasági visszaesés megelőzésére.
