Terveik szerint 2008-tól lehetne az átutalásokat, terheléseket és bankkártyás fizetéseket az európai szabvány szerint a belföldivel párhuzamosan lebonyolítani. A nemzeti fizetési rendszereket csak akkor bontanák le, ha már kellő számú résztvevő jelentkezett önkéntesen.
Az átállás költsége magas lesz, hiszen nem egyszerűen apró módosításokat kell végrehajtani a határokon átmenő fizetési forgalomban, hanem az EU teljes fizetési rendszerét a maga évi 55 milliárd tranzakciójával új rendszerbe kell foglalni.
A Deutsche Bank kezdetben kiegészítő szerepet szánna az európai fizetési rendszernek és a piaci fejlemények függvényében fokozatosan állítaná át a nemzeti fizetési rendszereket – jelentette ki Hans-Jürgen Friederich a központi fizetés forgalmazási igazgató.
A bankok nem nagyon igyekeztek eddig az egységes fizetési rendszer bevezetésének terheit magukra vállalni, mivel a határokat átlépő forgalom aránya elenyészően alacsony összes forgalmukhoz képest. A SEPA számára nem nagyon nyújt üzleti lehetőségeket a piac, hiszen a fizetések 99 százaléka a bejáratott belföldi csatornákon bonyolódik. “Az elképzelés merőben politikai indíttatású” – fejti ki Heike Mai, a Deutsche Bank Research fizetésforgalmi szakértője. “Közös fizetőeszközünk van, ezért közös fizetési rendszerre is szükségünk van.” Az EU-Bizottság véleménye szerint az unión belüli kereskedelmi forgalom csak akkor lendül fel, ha megteremtik a határokat átlépő fizetések egyszerű lebonyolításának feltételeit. Az európai szinten tevékenykedő vállalatok számára egyértelmű előnyöket kínál a SEPA.
Az EU-Bizottság októberre ígéri a SEPA egységes jogi kereteinek egy felülvizsgált változatát, amely elegyengeti a harmonizáció útjában álló jogeltéréseket. Még nem ismeretes, hogy McCreevy ezen túl kötött határidőt szab majd meg vagy sem a szabványos rendszer bevezetésére. A Bundesbank mindenesetre ellenezne egy ilyen megoldást. “Nem tartanánk szerencsésnek az egységesítés rendeleti kötelezővé tételét. Az önkéntesség mellett vagyunk.” – jelentette ki Friederich. A BdB is bízik benne, hogy Brüsszel továbbra is az érintettek kooperációs hajlandóságára hagyatkozik és eltekint a túlzott szabályozástól.
