Tisztelt igazgató úr. Önök Brüsszelben meglehetősen kiterjedt és kifinomult módszertannal rendelkeznek a vállalati eredményesség és versenyképesség felméréséhez. Az ember azt gondolná, hogy ezek meglehetősen bonyolult és drága eszközök, amelyeket a KKV szektor képviselői nemigen használnak.
Szerencsére ez nem így van. A szervezeti teljesítménnyel való tudatos foglalatosság ma már nem a nagyvállalatok kizárólagos passziója. Az elmúlt évek tapasztalata pontosan az, hogy a sikeres vállalkozások mérettől függetlenül végeznek olyan felméréseket, amelyek eredményeképpen definiálhatók a versenyképesség szempontjából kritikus vezetés-szervezési tényezők. Iparágtól függetlenül elmondhatjuk, hogy a KKV szektor sikeres szereplői felismerték ezeknek a célirányos „auditoknak” a valós hozzáadott értékét.
Manapság ha valami „valós hozzáadott értékkel” bír, az biztosan bonyolult, és a nagy fejlesztési költségvetéssel rendelkező cégeknek van kitalálva…
Itt komplex elemző és értékelő rendszerekről van szó, amelyek pontos javaslatokat és tanácsokat fogalmaznak meg a cégvezetőknek az üzleti teljesítmény javítása érdekében. Egy-egy ilyen rendszer kifejlesztése – különösen akkor, ha az is elvárás, hogy a mérés és visszacsatolás felhasználóbarát, vagyis egyszerű és gyors legyen – akár a 100.000 eurós nagyságrendet is elérheti. Nem véletlen, hogy Nyugat-Európában bevett gyakorlat ezeknek a rendszereknek a pályázati támogatása. Vagyis a gazdaságpolitika alakítói sok helyen úgy gondolják, hogy nemzetgazdasági szinten is hasznos, ha különböző támogatási formákon keresztül lehetőséget biztosítanak a korlátozott költségvetéssel rendelkező cégeknek is egy-egy ilyen audit elvégzésére.
Magyarországon most az Üzlet&Siker projekt nagyvállalati támogatói gondolták úgy, hogy megfinanszíroznak egy ilyen fejlesztési lehetőséget a KKV-szektor számára.
Én ezt nagyvonalúan elegáns, de felelősségteljes döntésnek tartom. Nehezen tudom elképzelni, hogy egy versenyképes gazdaság megteremtéséből a KKV szektor kimaradjon. Nyilván a nagyvállalatok közvetlen érdeke is, hogy a kisebb piaci szereplők se maradjanak ki olyan lehetőségekből, amely segítségével aztán a teljesítményüket növelve folyamatosan erősödő piacokat generálnak a hazai vagy multinacionális „nagyok” szolgáltatásainak és termékeinek. Szóval egy ilyen együttműködésben nagyfokú szinergia lehetősége rejlik, örülök, hogy erre most egy közép-európai kezdeményezés hívja fel a figyelmet.
Ön szerint sikeres lehet egy ilyen kezdeményezés?
Miért ne? Persze az, hogy vannak cégek, amelyek kifizetik mások helyett a számlát, még nem vezet önmagában eredményes projekthez. Minden versenyképesség vizsgálat annyit ér, amennyit aztán a vállalatok menedzsmentje ebből a gyakorlatban hasznosít. Én arra biztatnék mindenkit, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és próbálja meg komolyan értelmezni az eredményeket. Ma már közhelyszerűen hangzik, de a sikerhez változásokon keresztül vezet az út. Egy versenyképesség elemzés pedig nagyszerű eszköz lehet ezeknek a sikert-generáló változásoknak a megtervezésében.
Orbán Viktor nagy hete
A magyar miniszterelnöknek mintha minden összejött volna a héten, pedig az elmúlt év messze nem erről szólt. De számít-e ez hosszútávon? Valószínűleg nem.
