Komoly adósságok gyötrik a brit háztartásokat, az 1000 milliárd fontos összegre rúgó eladósodás mértéke megegyezik az ország egy éves GDP összegével. Amíg nagyjából 600 év kellett ahhoz, hogy a brit családok elérjék a 500 milliárd forintos összes tartozást, alig hét év alatt ez az összeg megduplázódott. Sokkolónak hat az a szám, hogy az 1000 milliárdos adósság valójában azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság minden lakosa fejenként 17 ezer fonttal adós – a gyermekeket is beleértve.
A Bank of England (BoE) csütörtöki számai mindezek ellenére nem érték váratlanul a brit közvéleményt, hiszen az ingatlanárak alakulását látva legtöbben számítottak az adósság megugrására. Az adatokból is kitűnik, hogy a családi eladósodás hozzávetőlegesen 80 százaléka a jelzálogterhekből adódik össze. A keresetekhez képest elszaladtak a brit ingatlanárak: idén júliusban például éves összevetésben 20,3 százalékkal nőttek, az átlagár már 154 299 font. Vezető angol elemzők szerint jelenleg az ingatlanárak 30 százalékkal túlértékeltek.
|
A történelmi rekordhoz azonban hozzájárult a fogyasztási kölcsönök és a hitelkártya-adósságok megugrása. Az adósság növekedésének egyik oka az, hogy egészen a múlt év őszéig folyamatosan csökkent a meghatározó kamatláb, azaz viszonylag olcsón lehetett hitelt felvenni – írja a Népszabadság. A báziskamat azóta felfelé kúszik, jelenleg 4,5 százalékon áll, és az elemzők szerint a jövő héten a jegybank monetáris bizottsága újabb emelésről fog dönteni.
Sokan nehezen állnak ellen a bankok szüntelen csábításának újabb és újabb hitelkártyaszámlák megnyitására, a nagy áruházak pedig különböző előnyökkel járó kártyákra beszélnek rá. Ha a fogyasztó nem fizeti be még a költés hónapjában tartozását, a magas kamat egyre nehezebbé teszi a törlesztést. Fogyasztóvédők és politikusok egyaránt óvnak az adósság eszkalációjától, az egyre nehezebben menedzselhető visszafizetéstől. Az Országos Fogyasztói Tanács adatai szerint mintegy hatmillió család máris küszködik a hiteltörlesztéssel. Oliver Letwin, a tory párt első számú pénzügyi szakértőjének adatai pedig azt tükrözik, hogy minden huszadik háztartás bevételeinek több mint negyedét a hitelek megtérítésére fordítja.
Magáncsődök fenyegetik hazánkat?
A legfrissebb kutatások szerint Magyarországon közel félmillióra tehető az eladósodott háztartások száma. Ezek egy része azonban hanyagságból nem fizette ki időben számláit, illetve 1-2 havi közüzemi hátraléka van, amit a közeljövőben különösebb nehézségek nélkül ki tud egyenlíteni. Az öt évnél régebbi lakáshitel-adósságot felhalmozók száma azonban így is több mint 170 ezer.
A magyar lakosság teljes adósságállománya majdnem tízszeresére nőtt az utóbbi hat évben, és 2003 végén átlépte a 3000 milliárd forintot – írja a Népszabadság. A kilencvenes évek nagy részében – egészen 1998-ig – a háztartások tartozásai 300 milliárd forint környékén mozogtak. A hitelállomány ezt követően egyre gyorsuló ütemben bővült, eleinte a fogyasztási hitelek, majd 2001-től az igazi áttörést hozó támogatott lakáskölcsönök révén. A háztartások adósságállománya 2002 végén haladta meg először az – akkor 16980 milliárd forintot kitevő – GDP tíz százalékát, 2003 végére az arány a (18500 milliárd forint értékű) gazdasági össztermék 16,5 százalékára kúszott fel, ez év végére pedig, becslések szerint, a GDP húsz százalékára emelkedhet.
A háztartások összes banki adóssága a pénzügyi felügyelet szerint a 2003 végére becsült rendelkezésre álló jövedelem 21 százalékát tette ki, szemben az eurótérségben mért 80 százalékkal – írja a Napi Gazdaság. Ebben az összevetésben tehát a hazai háztartási szektor eladósodottsága még mindig kifejezetten csekély. Akad azonban kevésbé kedvező mutatószám is. A háztartások adóssága az általuk birtokolt összes (likvid és illikvid együtt) pénzügyi eszközhöz képest az elmúlt három évben – mint azt a jegybank megállapította – nyolcról huszonkét százalékra nőtt. Ez a ráta pedig már meg is haladta több régi uniós tagországét (ilyen például Belgium, Olaszország), az eurózóna átlagos szintje pedig már csak 1,3-szer magasabb a magyarországinál.
Mentőövet dob az állam
Nyár végére készül el Magyarországon az a tervezet, melynek célja a különböző adósságok örvényébe ragadt hitelezők „kimentése”, ezzel párhuzamosan pedig olyan rendszer kialakítása, mely még időben megakadályozza, hogy egy-egy család esetében a háztartás költségvetéséhez képest amúgy nem túl jelentős pénzügyi megingás komoly anyagi krízishez vezessen.
A menthetetlenül eladósodottak között külön kategóriát alkotnak azok, akik még az előző rendszer terheit nyögik, azaz több mint 15 éve nem képesek egyenesbe jönni. Mint emlékezetes, közvetlenül a rendszerváltás előtt óriási kedvezményekkel lehetett megvásárolni önkormányzati lakásokat, mégis sokan vannak olyanok, akik az ingatlan akkori értékéhez képest igen alacsony önrészt sem tudták kifizetni, vagy a rendszerváltás után felerősödő munkanélküliségi hullám kényszeríttette térdre őket. Adósságuk azóta a kamatokkal együtt több százezer forintra duzzadt, és gyakorlatilag esélyük sincs a visszafizetésre.
A készülő konszolidációs program célja az ő megsegítésük. Először azok kerülnek sorra, 14 ezren, akiknek százezer forintnál kisebb a hátralékuk, öt évig tartó pénzügyi konszolidációjuk a tervek szerint már jövőre elkezdődik, 5-6 milliárd forintot szán erre a kormány. Várhatóan 4,5 milliárd forint költségvetési támogatással indul 2006-ban a következő program, mely a 100 és 200 ezer forint közötti adósságot felhalmozók „pénzügyi felszabadítását” tűzte ki célul. Ez további 7000 háztartást érint, alig ezerrel többet, mint az egy évvel később 3 milliárd forinttal induló projekt, mely a leginkább eladósodottak anyagi rendezésére törekszik.
A konszolidáció részleteiről még nem lehet sokat tudni. Végső esetben azonban az is előfordulhat, hogy az önkormányzat visszavásárolja a lakást az adóstól. Attól kezdve mesterségesen alacsonyan tartott bérleti díjat kell fizetnie a lakásért.
