Az emberek szerint a túl hosszú várólisták jelentik a legnagyobb bajt a magyar egészségügyben – erre világított rá a Republikon Intézet a 24.hu megbízásából készült felmérése. Az előző cikkünkben közöltek mellett a közvélemény-kutatás más kérdéseket is feszeget, például azt, hogy

• az emberek kit tartanak felelősnek az egészségügy állapotáért,
• az államnak több pénzt kell-e költenie az egészségügyre,
• legyen-e minden gyógyszer ingyenes,
• és a vitákban gyakran előkerülő klasszikus: stadion vagy kórház?

Nem csak a Fidesz a hibás

Túl egyszerű lenne egyetlen kormányt okolni az egészségügy jelenlegi állapotáért. Az ellátás nem most romlott le, évtizedek óta mondogatják a benne dolgozók, a betegek és a politikusok, hogy az összeomlás szélén van. A Republikon Intézet kutatásából kiderül, a szavazók megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik kormány(oka)t tartják leginkább felelősnek az egészségügy problémáiért. A válaszadók 28 százaléka inkább az Orbán-kormányt okolja, míg 23 százalék még mindig inkább a 2010 előtti kormányokat. Viszont sokan (41 százaléknyian) semleges állásponton helyezkednek el a kérdésben, azaz megosztják a felelősséget.

Még több pénzt az egészségügybe

Az Európai Bizottság március elején tette közzé szokásos éves jelentését az unió tagországairól. A beszámoló sok más mellett a magyar egészségügy helyzetével is foglalkozik, és kiderül belőle: az egészségügyre fordított kiadások tekintetében nem állunk jól az unióban. 2015-ben a kormány a GDP 7,2 százalékát fordította erre, míg az EU-átlag 9,9 százalék volt. Ha pedig a fejenkénti ráfordítást nézzük, akkor az ország egészségügyi kiadásai nagyjából a felét teszik ki az uniós átlagnak, és a különbség az elmúlt évtizedben folyamatosan nőtt.

A Republikon Intézet kutatása arra is kíváncsi volt, az emberek szerint kell-e több pénz az egészségügyre, és be kell-e vonni a magántőkét? Az eredmény elsöprő: az egészségügyi problémák megoldását a választók nagy többsége (70 százaléka) az államtól várja, és nem érzi úgy, hogy a magántőke bevonása segítene.

Nem stadion, kórház kell

De honnan legyen az államnak többletforrása az egészségügy rendbetételére? Gyakran vetik a kormány szemére, hogy a stadionok építésébe és felújításába ölt pénzt inkább az egészségügyre kellene fordítani. Az adatokból kiderül, hogy a választók többsége is így gondolkodik: a teljes népesség csaknem kétharmada (62 százaléka) gondolja azt, hogy nem stadionokat, hanem kórházakat kellene építeni és felújítani, és csak a válaszadók 15 százaléka van azon az állásponton, hogy az egészségügy és a stadionépítés független egymástól, a kettőt összemosni pedig demagógia.

Épp a napokban derült ki, hogy minden eddigi becslésnél többet költött Orbán Viktor miniszterelnök hobbijára a magyar kormány. Ha az épülő Puskás-stadiont is számítva a végösszeg 405 milliárd forintra rúg a stadionok építésére és felújítására fordított összeg.

Legyen ingyen a gyógyszer

A felmérés arra is kitért, hogy a válaszadók hogyan állnak a gyógyszertámogatáshoz. Meglepő lehet, de a teljes népesség 41 százaléka egyáltalán nem fizetne az orvosságért, míg 16 százaléka gondolja úgy, csak az életmenő szerek legyenek támogatottak.

Összhang

A pártpreferenciákat vizsgálva elmondható, hogy az egészségügyet illetően kevésbé tér el a kormánypárti és az ellenzéki szavazók gondolkodása, mintha az oktatásról van szó. Kivétel persze az a kérdés, hogy melyik kormányt okolják a problémák miatt. A fideszesek körében több mint háromszor annyian tartják felelősnek a 2010 előtti kormányokat az egészségügy bajaiért (42 százalék), mint ahányan a 2010 utáni kurzust (13 százalék). A baloldali-liberális, valamint a Jobbik-szavazóknál éppen fordított a helyzet.

Ugyanakkor a Fidesz-szavazók több mint fele (51 százaléka) is azon a véleményen, hogy stadionok helyett kórházakat kellene építeni és felújítani, és csak negyedük véli úgy, hogy ez demagógia.

Az infografikán a legördülő menüből választhatja ki, hogy melyik kérdésre adott válaszok jelenjenek meg.

Szintén magas a Fidesz-szavazók körében azoknak az aránya, akik szerint az államnak többet kellene költenie az egészségügyre. Az állítással a fideszesek 64 százaléka ért egyet, vagyis a kormánypárti szavazók közel kétharmada gondolja úgy, hogy a kormány nem áldoz eleget az egészségügyre.

Kiemelt képünkön tűzijáték látható a Puskás Akadémia felcsúti stadionja, a Pancho Aréna nyitóünnepségének végén 2014. április 21-én
Fotó: Beliczay László / MTI