A legkisebb bért a mikroboltos vállalkozások adják, ahol a béremelés összege csak azért nem marad el az elmúlt három évet nézve a többi kisvállalkozásétól (sőt, rá is tettek néhány ezrest), mert 2017-ben kötelező volt nagyot emelni. Nehéz is lenne elképzelni, hogy enélkül hol mozognának a fizetések a kisboltokban, jegyzi meg a Blokkk.com szakportál a kereskedelemben jellemző bérekről szóló cikkében, amelyben most a KSH statisztikáit vették alapul. Azon belül is az alkalmazottak száma szerinti kereseteket.
Kitűnik az is, hogy a boltos átlagot 2017-ben csak a középvállalkozások érték el az eladóknak juttatott keresetekben, a kisebbek már nem.
Áttekintésük szerint a nagyvállalkozásoknál a 2-5 ezres létszámsávban a legmagasabb a fizikai dolgozók keresete, ami érthető, hiszen ebbe a körbe tartoznak a diszkontok (Aldi, LIdl, Penny), akik a legtöbb fizetést kínálják, és így fel is húzzák az átlagot. Az ötezer fő feletti foglalkoztatotti körben, ahol a két hipermarketes lánc, az Auchan és a Tesco, valamint a legnagyobb szupermarket, a Spar van, már kicsivel kisebb az emelés összegszerűen, mint azt táblázatuk is mutatja:
Nem szabad eltekinteni ugyanakkor attól sem, hogy a nagyobb láncok körében az iparcikkes áruházak is ott vannak (csak példaszerűen, dm, Rossmann, Deichmann, Ikea, Euronics, H&M, C&A), az átlagból ők sem maradnak ki.
2017-ben a legjobban és a legkevesebbet fizető boltosok között 105 ezer forint volt a különbség, a havi bruttó átlagkereseteket nézve. Ez bizony három esztendővel korábban, 2015-ben csak 73 ezer forint volt, tehát a kicsik és a nagyok közötti bérolló nőtt.
Kiemelt kép: Kummer János
