Poszt ITT

Gyarmati Andrea: Ez az én kedvenc bölcsességem

A delphoi templom faláról.

Van egy csodafüzetem, illetve nem is egy, ahová régóta felírok mindenféle bölcsességet. Mindazt, amit sok év alatt olvastam, láttam, hallottam és fontosnak tartottam. Mondhatni, gyűjteményem van belőle. Néha szortírozom, vagy átírom egy másik füzetbe azokat, melyek súlyát nem vette el az idő.

Ma ezek egyikéről írok.

Sok éve hallottam a rádióban egy riportot Hegedűs Géza bácsival. Nyolcvan körül lehetett, de szellemileg hihetetlenül friss állapotban nyilatkozott.

– Hogyan tartja karban a memóriáját? – kérdezte a riporter.

– Mindennap megtanulok egy új latin memoritert, hogy edzésben legyen az agyam, mert miképpen az izmokat is edzve lehet fejleszteni, így van ez a memóriával is.

Nem semmi, gondoltam már akkor, és most is úgy érzem, nagyon igaz állítás ez.

Ám a latin szövegek sajnos nem állnak közel hozzám. Először verseket tanultam és mondtam fel, később a híres-neves mondások és a velük való viszonylag rendszeres kutatás és ismeretszerzés jelentették az edzést számomra. Gyakran kincseket találtam.

Gondolj csak bele, üzen a múlt. Ha tudod és megismered valaminek a keletkezését, az időt, esetleg az eseményt, ahol egy-egy bölcsesség elhangzott, nyílik a tudás kapuja, és ez nagy kaland.

Mondások, szállóigék minden korban, minden időben keletkeztek. Népi bölcsességként, vagy híres emberek, költők, művészek, politikusok, hadvezérek, tudósok szájából kelt szárnyra egy-egy szólás, mely a benne megfogalmazott igazság ereje, a gondolat tömörsége és persze a jó hangzása miatt elterjedt, közkinccsé vált, és évszázadokon át fennmaradt. Általuk gazdagabbá árnyaltabba vált a nyelv, az élő beszéd.

Nézzük az egyik kedvencemet.

Ismerd meg önmagad!

A történet szerint Platón, a görög filozófus egyik munkájában olvashatunk olyan emberekről, akik spártaiak, vagy más néven  lakónok módján, rövid, tömör, „lakonikus” megfogalmazásban foglaltak össze egy-egy fontos tanítást. Közéjük sorolta az i. e. 4. századnak azt a hét nevezetes személyét, akiket összefoglalóan a „hét görög bölcsként” emlegetünk. Az ő bölcsességük – olvashatjuk Platónnál – abban állt, hogy rövid, megjegyzésre méltó kijelentéseket tettek. Egyszer aztán összejöttek, és bölcsességük első termését áldozati ajándékként elvitték Apollónnak a delphoi templomba, és ott felvésték a falra.

Így került tehát az „Ismerd meg önmagad!” a delphoi templomba. Hogy mindez igaz-e, majdnem mindegy, az azonban tény, hogy az önismeretről szóló mondás Apollón delphoi templomában olvasható. Nem semmi.

Apollón delphoi temploma
Fotó: Thinkstock

Miképpen a kialakulás történelmi háttere sem.

Úgy vélik, hogy a mondás az i.e. 7. század végén vagy a 6. században keletkezett. A görög történelemben ez a korszak a nagy átalakulások ideje volt. Az ipar és a kereskedelem sebesen fejlődött, a görög kereskedők egyre távolabbi felfedező- és kereskedőutakra indultak, különös világok, új ismeretek és új lehetőségek nyíltak meg előttük. Mindezek következményeként társadalmi súlyuk nőtt, a gazdasági hatalom az ő kezükbe került, és a politikai hatalmat is el akarták ragadni az arisztokráciától. Összefogtak az elnyomott parasztsággal, együtt alkották a köznépet, a démoszt, és végül is megszüntették az arisztokrácia politikai egyeduralmát.

Változott a világ, a régi formák szétbomlottak, megdönthetetlennek hitt értékek semmivé lettek, új világ volt kialakulóban. A gondolkodás került előtérbe, az ember és lehetőségei: hogy mi az ember, mire képes, mi a dolga. Engem ez nagyon emlékeztet a mai korra, ahol szintén új világ éledésének vagyunk szemtanúi.

Minden mindennel összefügg, és ha figyelsz, üzeneteket is kaphatsz.

Régen is, ma is attól függ minden, honnan szemléli valaki a változó világot. Mi az, amit benned generál, mi az, amit muszáj megtanulnod, és mi az, amit kizársz az életedből, ami nem ritkán a boldogság, a boldogulás záloga.

Ismerd meg magad. Ismerd meg, miféle erők munkálnak, laknak benned, mi mindenre vagy képes, vedd észre, az akadályokat hogyan tudod legyőzni. Ne ijedj meg a nehézségektől, hanem vágj neki bátran. És az sem árt, ha olykor belátod, mi nem a te utad. Ha ráfeszülsz valamire, elbuksz. Ésszel, ügyességgel, önismerettel, szorgalommal kerülhetsz ki győztesen bármiből. Ha ismered magad, a lehetőségeidet is megismerheted, és jó terveket kovácsolhatsz.

A jósda falán a mondat arról is szól, vannak felső hatalmak (Isten, univerzum, válassz kedved szerint), melyek befolyását szintén nem árt figyelembe venni.

Ennyi, és persze még jóval több is egy régen volt jelmondat üzenete számomra. Igyekszem nem elfelejteni.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik